Mint egy testen kívüli élmény, olyan ez az egész nap. Minden olyan tompa, az idő is alig vánszorog — sosem értem még haza ilyen kevés perc alatt. Azzal együtt végzem a végeznivalót, mert vannak dolgok, amik nem várhatnak. Más dolgok pedig még annyit sem. Feltétlenül gratulálok a kollégának, aki elmondása szerint azért érkezett egy órával később gyakorlatra, mert elfelejtette az órát átállítani. Gondoljuk ezt végig, nagyon ravasz.

Amúgy mostantól ez a blog sokoldalú. Minirejtvény, haha.

Arról meg talán nem szólnék bővebben, hogy a DES titkosítás mikéntjének ismertetése közben elindult a fejemben a Gyújtasz, főnököm? című Belga-nóta refrénje.

Bevallom őszintén, eleinte egészen tetszett nekem a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsor alapötlete. Kétségtelenül remek dolog és megkérdőjelezhetetlen társadalmi hasznosságú cselekedet összefogni egy csokornyi magyar médiaszemélyiséget és elutaztatni őket egy távoli országba, hogy ott egymásra utalva mostoha körülmények között éljenek és hazai, kicsivel az átlag fölötti színvonalon vezetett, monotóniába fulladó életüket önfeledt vízesésben fürdéssel, rovarevéssel és egymás módszeres csesztetésével dobják fel.

Aztán sajnos kiderült, hogy haza is hozzák őket.

Kicsit tömbösítek, ha nem bánjátok. Szóval.

Ha valaki nem követte a szezon eseményeit és csak most, az év végén kapcsolódik be a Forma-1-be, az a következőt látja. Van a mezőnyben ez a Hamilton gyerek, akivel mindig történik valami, vagy futamot nyer, vagy balhézik. Aztán van ez a Massa gyerek, aki hasonszőrű, csak időnként nagyobb a hátszele, meg van egy Raikkönen nevű is, aki tavaly világbajnok volt, idén meg olyan fásult.

Egyébként úgy gondolom, hogy Raikkönen idei teljesítménye az elmúlt évi dolgokból, pontosabban a világbajnokság megnyeréséből következik. Akkor ugye Massa komoly áldozatot hozott Kimi sikeréért, nyilván meg lett neki ígérve valami jóvátétel, mondjuk az idei vb-cím. Raikkönennek egy esélye volt arra, hogy ne kelljen alárendeltként viselkednie a szezon során, de ahhoz komoly pontelőnyt kellett volna összeraknia és megtartania Massával szemben, ez az év elején, Massa sorozatos bukdácsolásával még tarthatónak is tűnt, de Massa a folytatásban túl nagyot javult és Kimi már a döntetlen esetén is csak kettes számú pilótának volt jó. Valószínűleg nem jó érzés úgy versenyezni egész évben, hogy tudod előre a sorsodat.

Japánban két kör után intézték el a két vb-esélyes versenyzőt vitatható büntetések kiszabásával (különböző súlyosságú szabálytalanságokat ugyanúgy büntetni amúgy is necces), ezzel a futam érdemi része tulajdonképpen véget is ért. Alonso behúzta a második győzelmét a Renault-val. Minden jel arra utal, hogy ez a spanyol srác (meg Briatore) megint képes lesz arra, hogy komoly eredményeket elérő csapatot csináljon a gyenge közepes alakulatból, és az az igazság, hogy nekem ez a küzdős Alonso sokkal kedvesebb, mint a tavalyi pofázós Alonso, főleg hogy az utolsó három futamon egyedül ő több pontot szerzett, mint Hamilton és Massa együtt. Sajnos ilyen tendenciát a BMW-től nem látni: bár egyértelműen övék a harmadik legeredményesebb csapat és amikor lehet, megbízhatóan hozzák a pontokat, nincsen meg bennük az a potenciál, amivel face to face beelőzhetnék a Ferrarit vagy a McLarent, a taktikával is csak nehezen keverednek közéjük. Kubica ezúttal képes volt ezt véghezvinni és maga mögött tartotta Raikkönent, így még maradt esélye arra, hogy Hamilton és Massa számára különösen szerencsétlen lefolyású versenyek esetén megszerezze az 1-es rajtszámot. Raikkönen ellenben kiszállt a buliból.

Kínában nem váltotta meg senki a világot — szerencsére a bírák ezúttal hagyták, hogy az autóverseny az autókkal való versenyzésről szóljon. Bár lehet, jobban jártunk volna, ha találnak valami kifogásolhatót, mert így meglehetősen unalmas versenyt láttunk, amelyet még a szakértő magyar kommentátorduó sem volt képes feljavítani. (Meglepő, nem?) Hogy a két Ferrarinak mennyire nem volt köze Hamiltonhoz, azt el nem tudom mondani, de Massának sem volt túl sok köze Raikkönenhez, nem csoda hát, hogy Kiminek tíz körön át minden kanyart el kellett rontania, hogy Massa végre beérhesse őt. Alonso, Heidfeld, Kubica a további sorrend, ezzel Kubica is kapitulált. Hosszú idő óta nem fejezett be futamot pont nélkül a Toro Rosso, most épphogy sikerült lecsúszniuk róla.

Hamilton előnye hét pont. Elég is lehetne, de Interlagos furcsa helyszín. Rossz a burkolat, Brazíliában van, meg hát történnek ott dolgok. Mondjuk leszakad az eső. Vagy valamelyik vb-esélyes véletlenül reseteli a motorelektronikát. Sose tudni. Láttunk mi már falon pókot.

Van redőnyöm meg párkányom. De most ez nem fontos.

Hozott ma a postás egy számlalevelet az Inviteltől. A számlalevél postás közreműködésével történő érkezése nem különösebben érdekes esemény, az Inviteltől azonban nem szoktunk ilyesmit kapni, mivel semmilyen kapcsolatban nem állunk a céggel, a múltban sem voltunk ügyfeleik és jó eséllyel soha a büdös életben nem is leszünk, ha rajtunk múlik. De Magyarországon, úgy látszik, egy előfizetéshez egyáltalán nem szükséges az előfizető jóváhagyása, az adminisztrációt megoldja a cég saját maga az ügyfél helyett.

Szóval itt ez a számla. Aszongya, volt valami PMC szolgáltatás, meg x perc y másodperc belföldi vezetékes telefonbeszélgetés csúcsidőben, valamennyi csúcsidőn kívül, meg mobilhívás. Kezdjük ott, hogy a családból senki nem fizetett elő ilyen szolgáltatásra az Invitelnél, nem lett rábólintva egyik telemarketinges megkeresésre sem, amelyik kedvezőbb istenharagját ígért volna, alá meg főleg nem írt senki semmit és főleg nem előfizetői szerződést.

Gondoljuk végig józan ésszel: elő szeretnék fizetni valamire — szerződés születik — aláírom — kapok belőle példányt — kapom a szolgáltatást — jön a csekk. Oké. Mehetünk tovább? Jön a csekk — nincs érzékelhető szolgáltatás — nincs szerződéspéldányom — mert nem ír(hat)tam alá semmit — mert nem született ÉRVÉNYES szerződés — mert nem fizettem elő semmire. Logikával felülmúltam egy egész távközlési céget. Kár, hogy lóf*szt nem érek vele, az Invitel ügyfélszolgálata szerint ugyanis elő van fizetve náluk, rögtön két évre, "valaki a családból" kérte ezt a szolgáltatást, de hogy ki és mikor, azt nem mondhatják meg a számlatulajdonosnak (!), mert adatvédelemi törvény, amit nyilván nagyon jól ismernek, elvégre annak a kijátszásával megy ez az egész biznisz, hogy venné őket elő a fajanszkrízis. (Apropó, jogi személynek van k. anyja?) És szerintük a szerződést sem kötelesek bemutatni. (Mivel nincsen szerződés, ha akarnák sem tudnák.)

A számlát jobban megnézve feltűnik, hogy a postázási cím téves, 1/B helyett 13 számra van kiállítva. Ez is csak megerősíti ama gyanút, hogy itten valami nem stimmel, elvégre ki lenne olyan hülye — már bocsánat —, hogy előfizet valamire telefonon és rossz számlázási címet ad meg? Hoppá, ez a 13 szám mintha rémlene valahonnan... Bingó! Mit gondoltok, melyik közüzemi szolgáltató küldi a számlaleveleit ugyanilyen hibás címzéssel nekünk? Hát persze, hogy a Matáv T-Com T-Home (vagy mi a franc most a nevük). Bő tizenöt évvel ezelőtt ugyanis, a fénykorban egy magasan kvalifikált ügyintéző az 1/B-t 13-nak bírta értelmezni; hogy az azóta eltelt időben a cégnek nem állt érdekében vagy nem sikerült a bejelentéseink ellenére sem kijavítani a hibás címet, az jól jellemzi az egész retkes kompániát, de ez egy másik történet. Szóval innen már világos, hogy az Invitel a jó kis versenyhivatali rendelkezésekre hivatkozva (netán a T-vel együttműködve) végigtúrja a magentások adatbázisát, akit csak lehet, megkeres és aki nem fejt ki az ajánlatukkal szemben kellő verbális ellenállást ( >= "rögzítem a hívást és ha be mered kattintani a csekbokszot, megkereslek, megtalállak és telefonzsinór formájúra hajtogatom a nyakadat, megértetted?"), annak bizony menni fog a csekk. Teljesen legálisan, teszem hozzá, mert ezt itt — úgy látszik — meg lehet csinálni.

Ha nyerek a lottón, vállalkozást indítok. Az lesz a lényege, hogy szakosodni fogok az ilyen ügyekre és az érintett cégvezetőket automatikusan a szekrény jellegű testfelépítéssel bíró ukrán jellegű ökölvívó jellegű problémamegoldó embereim jobb belátásra térítő szolgáltatásának előfizetőinek fogom tekinteni határozatlan ideig, de leghamarabb a jobb belátásra térésig. Hacsak addig meg nem borítja őket a gazdasági válság.

(Most nézem a Tékozló Homár-t, hogy ott is volt ilyesmiről szó korábban és azt vettem le, hogy alapvetően felesleges bemártani őket a Fogyasztóvédelemnél, mert ott a lenyelhető mágneses alkatrészekkel meg a gyárilag zárlatos égősorokkal vannak elfoglalva. Gyász.)

Ha valaki érintett az ügyben, annak szívesen felajánlok kilenc darab egy pontot érő, azaz összesen kilenc pontot kitevő Kinder Country csokipapírt. A csokit persze már kiettem mindből, csak hogy ezzel ne elljen később bajlódnia a jelentkezőnek. Rendes vagyok, na!

Viszont Assembler gyakorlaton sajnos egyáltalán nem bírtam odafigyelni a tudnivalókra, annyira lekötött a vim és az ő csodás kezelése.