Péntek hajnali negyed nyolc, félálom, csöng a mobil.

— Halló.
— (sodró lendülettel) Jó napot Balog úr én a Kerekesné vagyok az ablakosoktól és azért hívom mert a...
— Én nem Balog úr v...
— ...megbeszélteknek megfelelően tegnap elküldtük Önnek a számlát az ötvenezer forintról tudja amit tegnapelőtt kellett volna de van vele némi probléma mert hát tudja a férjem nem valami jó könyvelésben viszont persze ablakban ő az egyik legjobb a környéken szóval azt szeretnénk kérni Öntől hogy először is elnézést a hibás számla miatt és megígérjük én de főleg a férjem hogy a munkával majd maradéktalanul elégedett lesz Ön és még ezt a könyvelési dolgot is elrendezzük rögvest de ehhez először...
— Rossz számot hí...
— ...azt kérnénk hogy a rossz számlát ne fizesse be hanem csak ne vegye figyelembe vagy dobja ki úgyse kell majd később és amikor elkezdi a férjem az ablakot csinálni Önnél akkor majd készítünk egy új számlát az ötvenezer forint előlegről meg a munkadíjról a jó adatokkal és akkor ez így a kellemetlenségért elnézést jó lenne így Önnek az ötvenezer forinttal kapcsolatban...
— ...
— ...meg akkor le kellene fixálnunk a teljes munkadíjat is hogy fel tudjunk készülni rendesen és úgyis megjönnek addigra az erkélyajtók meg a redőnyök is és tudunk majd pontos árakat mondani nem csak ilyen körülbelülieket mint eddig mert gondolom Önöknek sem mindegy hogy négyszázezerbe kerül az egész vagy ötszázezerbe de ebben benne van már a munkadíj meg a kellékanyagok is hogy ne legyen belőle később vita hogy akkor mennyi az annyi szóval az ötvenezret ne fizessék ki hanem majd ha megkapják a másik ötvenezret akkor csak azt kell. (levegőt vesz) Jó lesz így akkor Önnek?
— Tartsa má’ egy kicsit! Asszony! Egy nő van a telefonnál és azt magyarázza, hogy fogunk kapni valami ötvenezret! Me’montam mútko’ hogy ne játsszá a telefonnal, nem? Mit? Nem tudom, ilyen gyorsbeszédű spiné. Várjá’, megkérdem tőle. Mit mondott, milyen rádió?
— Nem rá...
— Nem Balog úr!
— ...dió. Ó!

És azt tudtátok, hogy a PowerPoint nem nyitja meg a PDF-et? Hallatlan.

This website has become rather silly.

Mindezt pusztán vastag indulatból.

Szóval manapság két dolog bizonyul számomra életellenesnek. Az egyik a korai sötétedés, a másik a csodálatos és magasfényű Java-technológia. Van ugye a NetBeans, mint az egyik legjobb javás fejlesztőkörnyezet, meg vannak a jobbnál is jobb pluginek, add-onok, kompatibilis eszközök, mint péel a JBoss alkalmazásszerver meg az Apache Derby adatbáziskezelő (nemröhög, amire nekem kell, arra talán még ez is sok) meg a Hibernate, és mivel ezek mindegyike egyenesen kiváló és deklaráltan összedughatóak a NetBeans-szel, a világ legegyszerűbb dolga ezeket rendesen összelőni, amivel végre előáll az ultimét programozói környezetünk és nekikezdhetünk végre a munka érdemi fázisának, melynek során változatos programozástechnikai problémákkal szórakoztathatjuk magunkat a beadandó feladat elkészítése helyett.

Tehát ez a világ legegyszerűbb dolga. Nyilván ezért van az, hogy hárman szívunk ezzel az egésszel napok óta és mindenkinél mással van gond, viszont sehol nincsen meg a Nirvánát jelentő hármas együttállás, mert vagy a JBoss játszik főnököset — egyszer elindul, utána állítólag fut, de leállítani vagy újraindítani nem lehet a NetBeans-ből, újra elindítani meg nem tudod, mert saját maga elől lopja el a 8080-as portot és ha valamit akarsz még tőle, akkor parancssorból ki kell lőni a taszkot —, vagy ha az nem, akkor az adatbáziskapcsolatot nem bírjuk létrehozni — informatív üzenetben közli a rendszer, hogy "connection refused: connect", lásd még a CD-ROM-on terjesztett CD-ROM-illesztő esetét —, vagy csak simán kifagy az egész IDE, mert a semmit nem csináló szerverek megeszik tőle a kétgigányi memóriát.

És ilyenekre mennek el hosszú órák az életemből, ráadásul feleslegesen; ennek a kókányolása miatt ugyanis nem jut kellő idő másnak a kókányolására. Éljen Ön is stresszmentes, boldog életet!

Délelőtt felhívott egy haverom, hogy képzeljem el, megrendelte az internetről a GTA IV-et.

Pénzért.

PlayStation 2-re.

November közepe van és pulóverben járok és nem fázom.

Az idő pedig relatív, továbbá létezik az időparadoxon. Mert a héten többször találtam magamat olyan szituációban, hogy a valamiből hátralévő idő és az általam érzékelt idő között fordított arányosságot véltem felfedezni, magyarul minél kevesebb volt még hátra, annál hosszabbnak tűntek a percek. Ez főleg matematikával kapcsolatos órákon jelentkezik, nem tudom, van-e összefüggés.

De azt sem értem, hogy a GMail-es fiókomba miért kapok olyan leveleket, amiknek nem én vagyok a címzettje, hanem valami karrieriroda ("Szeretnék regisztrálni!" — ennyi volt a levélben, most írjam vissza, hogy "Oké, megengedem." ?), meg hogy mért kapom meg azokat a leveleket, amiket az első levélre reagálva írtak más hallgatók, akik szintén kaptak a levélből.

Egyébként a Xubuntu működik, majd áradozok róla, ha letelik a kritikus egy hét.