Megvan a Pannonnak az a reklámja, amiben a csórikám feltúrja a rezidenciát és a végén a kertben kiássa a kutya által elkapart ócska vezetékes telefont? Megvan?

Bizonyos okból kifolyólag éppen a Pannon egyik üzletében tartózkodtam, amikor egy kissé zavart tekintetű és viselkedésű nő lépett be a helyiségbe, helyet foglalt az egyik ügyintézővel szemben, aztán higgadtan elővett a hátizsákjából egy egykoron fehér színű kagylós, számtárcsás telefont, ami első ránézésre akár az a készülék is lehetne, amelyen az a bizonyos Bell élete második telefonbeszélgetését intézte volt. Csak ezen lógott némi pókháló is (patina felár).

A két ügyintéző csaj zavartan nézett egymásra, mert nem tudták, hogy kínjukban sírjanak vagy nevessenek. Aztán utána inkább mégis sírtak, mert az illető nő akkor döntötte el, hogy neki a választott vadonatúj mobiltelefon mégsem felel meg teljesen, amikor az ügyintéző a fóliás dobozból már félig összerakta neki a készüléket.