Mit mondjak, van most egy tudatállapotom... Mert az még hagyján, hogy a tegnapi Operációkutatás 1 előadáson közösségileg ráébredtünk ama nyilvánvaló tényre, hogy (figyelem)

"ez azért b, mert ez b, ez 0, akkor ez b",

de amit utána itthon sikerült művelni, az valami fantasztikus. Tudománytalan fantasztikum méghozzá. Mert nincs annál nagyobb örömbódottá’, mint hajnali háromkor rájönni, hogy a négy órával azelőtti feltevésem, miszerint egy probléma igenis megoldható szép, átlátható, hatékony algoritmussal és a csúnya módszerhez képest negyedannyi gépeléssel, téves.

Reggel meg túlaludtam az opkut gyakorlat negyedét. Első a prioritás!