Elhunyt Kurt Vonnegut
Úgy terveztem, hogy a mai napról szóló bejegyzést csak pénteken írom és nem most, csütörtök délelőtt, de azt hiszem, egy ilyen hír - illetve az a személy, akiről szól - megérdemel annyit, hogy foglalkozzam vele.
Bár S@ti többször ajánlotta, töredelmesen bevallom, hogy még sem a Bajnokok reggelijét, sem Az ötös számú vágóhidat nem olvastam el. De hamarosan el fogom mindkettőt olvasni, amint lesz rá időm és kapacitásom. Vonnegut úr pedig nyugodjék békében, illetve ha úgy gondolja és meggyőződésével nem összeegyeztethetetlen, regényeivel szórakoztassa az égieket; gondolom ott is van igény a szatirikus világnézetre.
S@ti @
B*sszameg, k*rvaélet...
Így reagáltam először, mikor ezt olvastam.
Most olvastam a Hamvaskék sárkányt nemrég a telefonomon, vannak benne igen súlyos novellák. Ő volt az az író, akinél sosem voltam biztos a következő mondatban, de még a stílusában sem! Basszuuuus... Nem hiszem el...
Nyugodjék békében.... Hiányozni fog.
Offspring @
Az én reakcióm se sokban különbözött... viszont emlékezzünk vissza az Ötös számú vágóhíd tralfamadori filozófiájára, és válasszunk ki egy pillanatot... a többit tudja, aki olvasta a könyvet. Szerintem Vonnegut is ezt tette, és már nagyban szivarozik odafent...
" Azért születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét! "
K.V.