Gondoltam szólok, hogy ha akartok valamit, akkor még ezen a héten keressetek meg, mert utána nem leszek elérhető. Vagyishát nem tudom, mennyire fejlett népek azok ott északon. Ja, a svédek. Mer’ugye Malmőbe’ svédek laknak, oszt nekik ojjan jó ottan, hogy nyakukig ér a jólét azt’ még dógozni se kell! Az Aladár meg aszonta hogy ő kirepül oda, mer’ ottan lehet kérni ijjen... politilaki menedékhogyhíjjákot és akkor adnak pénzet meg munkát meg tán még lakást is. Az igaz hogy mindenét eladja itthon, de csak nem ojjan népek azok, hogy visszaküldjék! Há’ nem ojjanok azok, he! Mer’ az má’ demokrácija, vagy hogyhíjják, olyan izé, amit a Viktor is ígér mindég... Én meg aszontam, nehogy má’ egyedül legyen szerencséje az Aladárnak, megyek én is vele odaki. Jött is a sok iriggy hogy hülyeség kimenni, mer’ úgysenem maradhatunk mi ottan oszt’ visszaküldenek ide a semmibe, még valami ügyvéd vagy kicsoda is idejött dumá’ni, hogy a svédek így meg úgy; dehát iriggy az mindegyik, nem akarják hogy mink jólétbe kerüljünk ottan, ők meg ittmaradjanak a mocsokba... De maj’ megmutattyuk mind hogy ha van munka, akkor dógozni is dógozunk! Csak még azt nemtom, hogy kell svédül beszé’ni, dehát az Aladár biztos tuggya... állítólagosan ott is van segély.