A helyszín Budapest egyik olyan területe, ahol bejelentett rendezvény zajlik. A békés tömegben középmagas, baseball sapkás figura nyomakszik előre, majd megállapodik egy kopasz mellett.
- Helló!
- Szevasz.
- Klassz a dzsekid. Bőr?
- Ja.
- Kicsit hideg van, nem?
- Ja.
- Szép bakancs.
- Ja, acélbetétes.
- Te, figyuzz: nem tudod, lesz ma este valami...?
- Nem tudom.
- Nyugodtan megmondhatod, nem vagyok sneci.
- Akkor ilyen testalkattal miért érdekel?
- Riporter vagyok.
- Legalább már értem, miért követ téged az a kamerás fazon.
- Szóval? Lesz ma valami, hmm?
- Nem tudom. Szerintem nem.
- Naaa, lécci-lécci-lécci... Kiküldtek vazzeg az utcára ebben a hidegben, hogy hátha, pedig otthon nézhetném a Megatáncot én is.
- Ma nincs is Megatánc.
- Tudom, ott dolgozom.
- Ráb*sztál haver.
- Ja.

Mindez egy személyes kommentár a comment.com cikkéhez, amelyből kiderül, hogy a TV2 úgy gondolta, ma is lesz buli és a helyszíni kapcsolásokkal nagyon csúnya dolog lenne egy másik, élő műsorszámot megszakítani folyton, ezért felborította a műsorrendjét és várt. Hiába.

(Zárójeles megjegyzés, mert nem tartozik igazán ide: nagyon tetszik, ahogy a média egyfajta népi hőst próbál faragni egy bűntettet elkövető és ezért a rá jogosan kiszabott börtönbüntetését letöltő egykori sztárból, miközben beállítják a rendszer áldozatának és megmutatják, milyen jó is az, ha az embernek vannak befolyásos barátai, akiktől szabadulásakor új lakást meg autót meg mellműtétet kap ajándékba és újra elkezdi élvezni az életet ahelyett, hogy éjjelente az idegrángás törne rá abbéli gondjában, hogy ugyan honnan a vaníliapudinggal leöntött piskótatésztás életből fogja tudni visszafizetni a károsultaknak mindazt a pénzt, amit elsikkasztott. Igen, Zalatnay művésznőről van szó, akiről a minap egy újságosnál látott címlap azt írta, hogy hiányzott neki a sitten a szex, de nővel nem tudná elképzelni... Normális férfiember meg vele nem tudná elképzelni, szerintem. Kivéve, ha bukik a frissen szabadult sittes bulákra. De akkor meg is érdemli.)

Ha már comment.com, szólok pár szót az Index-birodalomról is. Ott van ugye a Totalcar, ahol az utóbbi időben érdekes tendenciát figyeltem meg. Winkler Róbert és Karotta kitűnő újságírók, cikkeikből süt a szakmai hozzáértés és az autók iránti rajongás. Erőlködés nélkül tudnak hozni egy stílust, amit a tévében is megszoktunk tőlük. A többi cikkíró pedig erősen próbálkozik hasonulni hozzájuk, több-kevesebb sikerrel. Nem mindegyiküknek megy. Ebből születnek olyan írások, amik néha már-már bántó hangvételűek, elfogultak. Nagyon nem lepődök meg rajta, mert szerintem ilyen az egész Index is: tegnap vagy tizenöt cikket elolvastam náluk és ebből csak kettő volt Tóta W. Árpádtól való :). Viszont minden egyes cikkben éreztem valami olyat, hogy nekem itt nagyon örülnöm kellene annak, hogy a cikk szerzője a szemem láttára mondja meg a frankót, majdnem meg is veregeti a vállamat, hogy bólogassak csak, úgyis egyetértek, merthát a hülye is látja, hogy úgy van. És ami azt illeti, baromi jól működik a dolog lélektana, én is elgondolkoztam azon, hogy vajon nem tényleg úgy van-e...? De szerintem akkor sem úgy van.

Sajnos más oldalakon is tapasztalok ilyet. Remekül látható, hogy a nagy népszerűségnek örvendő magyar oldalakon előbb-utóbb elkezdődik a szerzők arcosodása, onnantól kezdve eluralkodik rajtuk a "szarok a világba bele" életérzés, pénz arra van, amire éppen kell, aki meg nem ért egyet, az vagy maradi, vagy tahó, vagy gyökér, de mindenképpen bekaphatja. Úgyhogy remélem, nem hoztok magatokkal még egy embert, mert akkor nekem is gyorsabban kell átalakulnom ilyen odamondóemberré, azt meg talán mégsem akarnám egyelőre.

Végezetül annyit javasolnék, hogy használjátok ki az év hátralévő napjait, mert egy pillanatig nem figyeltek oda és platty - máris beleléptetek. 2007-be. IS.