Ezzel le is lőttem spanyol nyelvtudásomnak mintegy a felét. A másik fele a Buenos Aires, de most ezt is lelőttem... Jelentem, kipróbáltam a Windows Vistát. Úgy ám! Most pedig elmondom, milyen volt.

Először is, illene leírnom, hogy mégis mi a csudát vártam én a következő Microsoft operációs rendszertől. Hát, igazság szerint semmi többet annál, amit a Windows XP jelenleg nyújt. A helyzet ugyanis az, hogy az XP Professional SP2, ami a gépemen van, a nyár közepi ingadozás óta rettentő stabil, teljes rendszerfagyásra idén még nem volt példa, részlegesre is csak elvétve, azokat úgyis betudom annak, hogy néhány program nem szívleli a bbLean használatát. Mostanra az XP-t ismerem annyira, hogy csak a legszükségesebb funkciói legyenek használatban, a felesleges szolgáltatások pedig lehetőleg sose kerüljenek a szemem elé.

De a kíváncsiság hajt, én meg engedek a vágynak: települ a Vista RC1. Előzőleg kialakítottam neki egy üres, 15 GB méretű NTFS-partíciót, a neten olvasott tapasztalatok alapján ennyi szabad terület nélkül a telepítő akadékoskodik, így viszont nem szólt be. A telepítési képernyőn első körben meg kell adni a billentyűzetkiosztást meg az országot; ezzel annyi a gond, hogy bár van magyar kiosztás - kettő is -, hiába választom ki, a következő képernyőn a termékkulcsot még angol kiosztással lehet beírni. Ez mókás dolog, tekintve, hogy a nekem megküldött kulcsban szinte az összes betű Y vagy Z. Még eldönthetem, hogy hogyan szeretném telepíteni a Vistát, aztán a gép átveszi a kormányzást, és mintegy negyven percig nem is adja vissza nekem (ez nyilván az 512 MB memória miatt volt ilyen hosszú).

Közben párszor újraindul, néha kikapcsolja a monitort, aztán egy utolsó derengés végén feltűnik a login képernyő, és beírhatom a nevemet meg a jelszót. A rendszer döntő fontosságúnak véli, hogy a fiókom képét és a háttérképként használni kívánt képet már itt kiválasszam. Kedves. Aztán javasolja, hogy frissítsek, de net híján ez nem lehetséges, ehelyett inkább elsötétül a kép és megjelenik rajta a Vista asztala. Amire nem tudok mást mondani, mint hogy: tetszetős. Igaz, erről a dizájnról már lassan egy éve láthatóak screenshotok, de élőben, működés közben kicsit más. Talán picit még mindig sok a bilikék és sóhajtászöld díszcsík meg hover-effektus, de elviselhető. Érdekes módon sokáig fel sem tűnik, hogy minden olyan apró, vagy tíz percnyi nézelődés után tévedek be a Vezérlőpultba, ahol észreveszem, hogy a monitorom 1280*1024-ben megy: ilyen felbontást XP alatt nem lehet beállítani, főleg nem stabil, 85 Hz-es képfrissítéssel, zúgás nélkül. Itt meg megy, és még az ATi drivert sem raktam fel. Nem mintha kellene, mert a Vistával érkező ATi meghajtóprogram rögtön látja a tévékimenetét meg minden specifikus jellemzőjét a Radeon 9600-nak. Szuper.

Hang nincs. Az nForce2-es alaplap hangkártyáját nem ismeri meg, és ehhez nem töltöttem le drivert sem eddig. Ismerkedek a Start menüvel. Az új keresőfunkció egyszerre idegesít és lelkesít: idegesít, mert az XP-s megszokás miatt sosem oda kerülök, ahová éppen akarnék; lelkesít, mert könnyen megtalál bármit és remek kis újítás. A Vezérlőpultban átváltok klasszikus nézetre, és az XP-hez képest legalább kétszer annyi ikon fogad. Rengeteg, eddig egyetlen ablak több fülén elhelyezkedő beállítópanel lett szétszedve külön ikon alá, például az eddigi Képernyő tulajdonságai helyett most van külön monitorbeállító, témaválasztó, háttérképválasztó, képernyőkímélő-választó meg hasonló dolog. Aki most lát először ilyet, annak előny, mindenki másnak hátrány - eleinte.

Kapcsoljuk csak be ezt az Aero felületet! Ablakkeretek válnak áttetszővé, akárcsak a tálca. Megnyitok pár programot, kipróbálom a 3D-s ablakváltást - látványos, bár kapásból mindenki az ALT+TAB-ot nyomja, ami a hagyományos taszkváltás... volna, csakhogy a Vistában már itt is látszanak kis előnézeti képek. Nahát, ha mindezt nem látnám két hónapja a SuSE Linuxban, akkor jobban meglepődnék, igaz, ott már a lejátszott filmek is real-time peregnek az előnézeten, itt meg még nem. Ha minden igaz, az egész grafikus rendszert átalakították, és ezt én el is hiszem, mert nemcsak szebben néz ki, nemcsak szabadon méretezhető minden, de még gyorsabb is az egész működés, ami bámulatos szerintem ahhoz képest, hogy ez egy nem végleges verzió. Apropó gyorsaság: nem tudom merre voltam arccal, amikor azt tapasztaltam, hogy a Vista már most gyorsabban indul el és gyorsabban áll le, mint az XP, és úgy általában, mindenben fürgébbnek tűnik. Rákattintok a Sajátgépre és azonnal megjelenik az ablak, benne az eszközök. Csak akkor gondolkozik hosszabban, ha tele van képekkel a mappa és miniatűröket akarok nézni benne, ilyenkor a címsávban egy csík mutatja, éppen hol tart az előnézeti képek létrehozásával.

Ha már Sajátgép... Amikor először megláttam, hogy mit talált a gépben, az felér egy rémálommal. A merevlemezen három partícióm van: hda1 NTFS WinXP, hda2 FAT32 adatpartíció, hda3 NFTS WinVista. XP alatt ezeknek rendre C, D és H a betűjele, közöttük pedig van E, F és G, úgymint CD-ROM, DVD-RW és Daemon Virtual Drive. Namost, Vista alatt a hda3 lett a C, az XP-s partíció lett a D és az adatos az E, és így tovább. Rögtön azt gondoltam, hogy ha innen kilépek és elindítom az XP-t, akkor gebasz lesz valahol. De nem lett. Nyilván a Vista a saját felfogása szerint rendel betűjelet a partíciókhoz, ha pedig jól csinálja, akkor nincsen belőle kavarodás. A programokat még annyira nem próbálgattam, egyedül a Windows Picture Gallery-t és a Windows Calendart néztem meg. A képgaléria egyben a korábbi kép- és faxmegjelenítő utódja, lehet benne értékelni és kategorizálni a képeket meg talán forgatni is, de még közel nincs annyira intuitív és profi, mint mondjuk a Google Picasa. A Calendar pedig egy egyszerűbb kivitelű eseménykezelő, fel tudom benne jegyezni, hogy x napon mi dolgom van, ő meg figyelmeztet időben. Érdekes, hogy mindezt a bbLean bbCalendar pluginja 48 KB-ból megoldja...

Van még persze rengeteg apróság. Például ilyen a mappaablakok címsávjában megjelenő kicsi háromszögek létezése. Ezek sok kattintástól mentesítenek keresgélés közben, jó ötlet. Aztán van nekünk egy Windows Sidebar nevű cuccunk, ami egyértelmű nyúlása az OS X Dashboardjának: hasznos és/vagy jópofa gadgeteket lehet rajta elhelyezni, mint mini jegyzettömb, óra, naptár, CPU-figyelő, diavetítő, satöbbi, alapból van hozzá vagy tizenöt, később meg lesz több is, amint kiderül, hogy hogyan lehet barkácsolni hozzá bármit is.

További érdekesség, hogy a Vista értékeli a számítógépet. Elméletileg már a telepítés befejezésekor kapnom kellett volna egy számot, de ezt csak később találtam meg. A lényege, hogy öt főbb hardverelemet értékel a rendszer (processzor, videokártya, memória, merevlemez átviteli sebesség és nemtudommi), mindegyikre számít egy értéket és a rendszer összértéke ezen öt közül a legalacsonyabb. Nekem az AMD AthlonXP 2600+ procira, Radeon 9600-ra és 512 MB memóriára 2,9-et számolt, ezek közül a memória kapott 2,9-et, mert kevéske. Tehát van egy számunk. Hogy ez miért hasznos (a járatlanabbaknak)? Nos, például a játékok esetén ezentúl mindegyik mellett szerepelni fog egy hasonló érték, amiből kiderül, hogy milyen teljesítményű rendszeren fut alapesetben. Tehát, felteszed a Duke Nukem Forevert, ami ötös skálán 4,2-es, a géped pedig 2,9-et ér, akkor nem biztos, hogy érdemes erőltetni. Állítólag a játékok dobozára ezentúl ez az érték is fel fog kerülni, hogy ne csak otthon derüljön ki, ha nem megy - bár ez csak mifelénk jelent gondot, odaát eddig is vissza lehetett vinni a programokat vásárlás után.

Akkor most konkludáljuk a konkludálnivalót: nekem tetszik. Látszik rajta, hogy komolyan gondolják a Microsoftnál ezt a projektet és hallgatnak a bétateszterekre. A Beta 2 sokakban megingatta a hitet, lassú volt, bugokkal teli és kiábrándító: ezzel szemben a Vista már nekem, laikusnak is elfogadható minőséget prezentál, lényegében komolyabb fennakadások nélkül lehet használni, már most is. Akár ki is jelenthetném, hogy kellemeset csalódtam, de mint mondtam, nem vártam igazán semmit. Talán kissé sokat kérdezősködik, szinte minden program első indításakor megkérdezi, hogy folytatni akarom-e, mert hátha nem... Kikapcsolható. Mindenesetre meglepett, és ez jó.

Szeretnék köszönetet mondani a Microsoftnak, amiért nem kellett semmi rosszat tapasztalnom a termékükkel; a Jóistennek, amiért ilyen jótékony hatással volt a fejlesztésre; és WarPriestnek, amiért letöltötte és rendelkezésemre bocsátotta a telepítőlemezt.