A képen a Lotus Domino Designer főablaka látható tegnap délután, azután, hogy a sokadik órát is rászántam erre a dokumentumra. Furcsa véletlen, hogy ugyanezen pillanatban kezdtem ellenállhatatlan késztetést érezni a program uninstall ikonjának határozott megnyomására. A képen nem látszik az eredeti szándékom, a táblázat első sorában szereplő szövegek félkövérré tétele a formázó eszköztár segítségével. A képen csak az eredmény látszik, ami, hát... felvet kérdéseket. Na sebaj, kontrolzével visszavonjuk — ja, hogy ezt nem lehet?

Hab a tortán, hogy a formon szereplő objektumokat képtelen vagyok bármilyen logika mentén szépen megformázni vagy a megjelenésüket szabályozni. Abszolút kedvenc mutatvány: kijelölök egy cellát a táblázatban, beírom a beállításainál, hogy legyen pontosan 4 centi széles, megnyomom az Entert, erre átírja az értéket 3,99 cm-re vagy 4,01 cm-re. Leszarom, mert egy százados eltérés miatt már nem vagyok hajlandó felkúrni az agyamat. Becsukom a panelt és újra előhozom: teljesen más szélesség szerepel a mezőben.

Fel nem érem ésszel, hogy miért nem lehet a tervezőben nagyítani vagy kicsinyíteni a dokumentumot, amin dolgozok éppen. Rettentő kényelmes egy többoszlopos táblázatot áttekinteni úgy, hogy a fele kilóg jobbra és alapértelmezés szerint minden egyes dokumentumnál ki van kapcsolva a vízszintes görgetés (tehát nincs görgetősáv és egérrel/touchpaddel sem lehet oldalra szkrollozni), ami nem azt jelenti, hogy az alapértelmezést egyszer és mindenkorra át tudod állítani, hanem ha kell az a rohadt görgetősáv, akkor menüből kapcsold be magadnak minden egyes alkalommal.

Szóval amellett, hogy elismerem a Lotus Domino meg a Notes minden kellemes tulajdonságát, azt kell mondjam, tervezzen a Designerrel esztétikus dokumentumot az, akinek hat anyja van, továbbá nagyon szeretném, ha a fentiekért felelős személyeket folytatólagosan megölelgetné a jeti. Ugye lehet, Mikulás bácsi, ugye lehet...?