Elkezdődött a focivébé. A reklámokból, prospektusokból már mindenki tudja, hogy a focivébéhez feltétlenül szükséges egy vadonatúj tévékészülék, természetesen nagyképernyős és mindenképpen lapos, hogy az önjáró sörcsap ne akadjon bele, de ennél szerintem sokkal nagyobb szükség lenne egy audiokimenetre köthető kis áramkörre, ami semmi mást nem tenne, csak kiszűrné a közvetítésből a vuvuzelát.

Érdekes volt tegnap a nyitókoncert közvetítése. A műsorvezető — bocsánat, nevekre nem emlékszem — ötödszörre is élvezettel mondta el, hogy természetesen a köztévén minden mérkőzést élőben láthatunk és a meccseken kívül is színvonalas műsorokkal, filmsorozatokkal és természetfilmekkel szolgál a csatorna, meg sajnálkozott afelett, hogy magyar válogatottat ezúttal sincs szerencsénk küzdeni látni, de már mutatkozik némi remény, hiszen az utánpótláscsapat jól szerepelt tavaly és a Debrecen is a BL-ben játszhatott egész sokáig, igaz, a felnőtt válogatott a két felkészülési mérkőzésen "még kicsit döcögött" (Hollandia-Magyarország 6-1, ugye), nameg ilyen ünnepségek végeztével nem szokás úgy elköszönni a nézőktől, hogy "úgyis minden jóra fordul, csak egészség legyen", tehát ilyen utolsó segélykiáltás hangulata volt az egésznek, nézzenek má’ minket is néha, mert ránk zárják az új székházat különben.

Az jó ötlet volt, hogy meghívták Juhász Árpádot a stúdióba, hogy alkalomadtán mondjon okosakat Afrikáról, kevésbé jó ötletnek bizonyult, hogy a jelenlétét nem használták ki, mert szegény olyan szintű kérdésekkel kellett hadakozzon, mint a "tényleg tél van most Dél-Afrikában?" és akkor sem hagyták neki végigmondani, hogy ja, tél.

De hogy ennyire szürreális legyen innen, a harminchárom fokból kabátban és sapkában integető embereket nézni...