Jobban élünk, mint négy éve: idén Sólyom Lászlótól is kapok születésnapi ajándékot, egy egész országgyűlési választási fordulót! Válság van, mi?

Gratulálni nem most kell (de lehet!), arra lesz majd külön célirányos poszt.

Igazából csak most tudatosult bennem, hogy a szavazófülkés móka és jómagam iterációja azonos napra esik, ez annyiból jó, hogy nem kell megint József Attilával meg a költészet napjával kapcsolatos fordulatokon törnöm a fejemet. Habár, azt hiszem, még nem sütöttem itt el egyszer sem, hogy gimnázium utolsó évében április 11-ik napján történetesen irodalomóra is volt, amelynek keretében ("ahol a napló kinyílik") alkalmam adódott éppen a József Attiláról szóló érettségi tételről szóban nyilatkozni kedves tanárnőnknek és az osztálynak; elmondani nem tudom, mennyire örültem a szerencsés együttállásnak. De rég volt...

Hogy a hétvége végképp izgalmas legyen, kitettem újabb két hónapnyi anyagot az archívumba, amiből kiderül, régen több mondatot is képes voltam értelmes egésszé fűzni, de azóta sajnos magával ragadott a mainstream. Ja, így már csak 18 hónappal vagyok adós.