F1’2010: Sepang
Pedro de la Rosa kérdőre vonta sauberes csapattársát, amiért az nem jelent meg egy kötelező eseményen: a japán pilóta próbálta magát kimenteni, de a rutinos spanyolt nem hatották meg Kobajasi Kamui. (Talán helyes így az átírás.)
Ez mind Malajzia kapcsán, undorító névvel játszás, brrr. Volt amúgy verseny is, de azt alig hallottam a folyamatos ordítástól. Úgyhogy:
Drága Laci! Nagyon remélem, nem veszed magadra azt a rengeteg mocskot, amit a vasárnap délelőtti teljesítményedre reagálva annyi fórumon terád borítottak a tudatlan, szemellenzős, csőlátású, a motorsporthoz ábszolúte nem értő, dögre gyűlő kommenthiéna bérencek! Ne engedj teret a gonoszságuknak! Irigy kutyák csupán.
Mi, valódi szurkolók pontosan tudjuk, hogy te vagy a Forma-1-es közvetítések vágtázó üstököse, a sosem volt szóösszetételek és az ösztönből kibukkanó hangutánzások liftbe száműzött Bakfark Bálintja, a távdiagnosztika okleveles doktora. És ha te azt mondod, hogy "keményebbé válik az autó struktúrája", hát hogy jön bárki ahhoz, hogy neked ellentmondjon? Neked, aki a képernyőn át sokezer kilométerről is pontosan meg tudod határozni, hogy az a motor elfüstölt vagy megkotlott, neked dumálnak? Kérdem én, ki más képes az aszfalton súrlódó gumiabroncsok minden egyes négyzetmilliméteréért ennyire szívből aggódni? Biztosan nincs a világon még egy olyan kommentátor, aki a számára pillanatnyilag értelmezhetetlen események láttán nem esik kétségbe, hanem azonnal folytatja a sztorit egy elképzelt mesevilágban!
Nemzeti kincs vagy, Laci. Kívánjuk, hogy teljesüljenek az álmaid és a jövőben minél több tereprali futamon vehess részt! Szeretünk téged.