Hozzátenném a magamét a zajhoz, röviden.

Az elmúlt hetekben sokkal többet hallottam az Apple tabletjéről (majdnem leírtam, hogy tablet PC-jéről, hö!), mint szerettem volna, mondhatni a csapból is az folyt, hogy ki mit lát bele az eszközbe. Voltak mindenféle elképzelések, a közös bennük csupán az, hogy mindenki forradalmat várt, valami igazi földrengés erejű bejelentést: lejön a hegyről (sic!) az új almás cucc és odaver.

Hát, lejött, odavert. Sírnak is összeborulva nagyon sokan, mert nem az lett, nem úgy, ahogy várták. Belebuknak Jobs-ék rendesen, már azt rebesgetik. Kemény. Vannak cégek, amik szívesen buknának ekkorát.

Az iPad jóságát én nem tudom megítélni. Mondtam már, alapvetően nem érdekelt a körülötte keltett hype, most, látván a specifikációt meg a géphez kitalált "filozófiát", hogy tudniillik Steve tudja, mi a jó neked és Steve szerint neked kell egy ilyen egyszerűségében gyönyörű, kiváló minőségű, de furcsán korlátozott képességű eszköz, ami már nem okostelefon, még nem notebook és nem is netbook, szóval ez csak megerősített abban, hogy az iPad sem való nekem. Egyszerűen nincsen rá szükségem, nem illik bele a világképembe, jószerivel használni sem tudnám semmire. Ez jó hír abból a szempontból, hogy egy szemvillanás alatt rengeteg pénzt sikerült megtakarítanom, mégha csak gondolatban is.

De biztosan vannak olyanok, nem is kevesen, akiknek jó lesz. És nyilván a most kesergők közül is nagyon sokaknak jó lesz. Sokkal trébb termékeket is lenyomtak már a fanboyok torkán, ez meg — végül is — teljesen korrekt. "Meg van mondva", hogy mire való, azt tudja is. Még várjanak pár napot, amíg megértik, hogy miről szól maga a termék. Vagy várják meg a második generációs iPadet. Vagy várják meg, míg a többi szilícium-vállalat elkezdi ontani az iPad-gyilkosnak kikiáltott gépeket. Nagyon jó lesz! Különösen nekem, mert azokra sem csorog majd a nyálam.