#114
Reggel kinéztem az ablakon. A garázssor előtt húzódó út teljesen száraz. Ezek szerint megyek tesire. A nap süt, a madarak csiripelnek, én izzadok a busz döglött levegőjében. Rengetegen vagyunk órán, úgyhogy nem kell megrendelnem a vastüdőt - egyelőre. Hazaérve fordulok is vissza a boltba, vennem kell valamit, mert az otthonról hozott kaját már megettem. Kifelé jövet éppen jön befelé egy srác, nekem még a kezemben volt az üres kosár, ő meg valahogy félreértett valamit, amikor ki akartam kerülni, elvette a kezemből a kosarat és szó nélkül eltűnt az eladótérben. Egész délután és este a beadandókkal foglalkozok, kettőre azt mondanám, hogy készen van, egy harmadik meg félig jó, amikor ismét elolvasom a feladatot, és egy más felfogás körvonalazódik bennem, amit rögtön meg kell valósítanom, hátha jobb, mint a mostani. De nem lett jobb, én meg fél tizenkettőkor hullaként estem be az ágyba.