"Baki csúszott a számításba" a képviselők költségtérítéséről szóló törvény szövegezésekor. De ősszel kijavítják.

Kérem tisztelettel, ezek lop(ná)nak.

Első gondolatom egyébként az volt, hogy mekkora kretén törvényhozás ez, ha egy hibás törvénymódosítási javaslat átmegy az előkészítők kezén, megszavazza az országgyűlés és még a nemzet sólyma is aláírja. Ezek szerint nagyjából mindenki cseszte elolvasni a dokumentumot, vagy mondjam úgy, hogy nem tudták, mit írnak alá, vagy mondjam úgy, hogy pontosan tudták, mit írnak alá és drukkoltak magukban, hogy nehogy valaki véletlenül tényleg elolvassa, ráadásul az egész úgy van beállítva, mintha önként lemondanának kivételezett helyzetükről. Szinte látom, amint leoltják a fényeket a Parlamentben, mert a fejük fölött megjelenő glóriák úgyis beragyogják az üléstermet.

(Abban tán nincsen közöttünk vita, hogy ha a házelnök szolgálati lakásban — LOL! — lakik, közlekedtetéséről pedig az őrezred gondoskodik, akkor rohadtul nem jár neki havonta kilencszázezer forintnyi költségtérítés. Még ha a titkárságára minden nap ő veszi az őrölt kávét meg a kockacukrot, akkor sem.)

Amennyiben érzelmeimet félretéve próbálom ezt feldolgozni, figyelemre méltó következtetést tudok levonni. A törvénymódosítás elfogadásakor érdekes módon nem volt olyan, hogy kormánypárt, meg ellenzék. Volt helyette egy szép, nagy, boldog család. Ebből következik, hogy a céges csapatépítő tréning, mint olyan, nettó hülyeség, felesleges pénzkidobás. Hiszen látható: semmi nem hozza úgy össze a bandát, mint a pénzes bőröndben való önfeledt turkálás.