Már régen fáradtam el annyira mentálisan autóvezetéstől, mint ma. Történt, hogy elmentünk egy nemrégen nyílt helyre körülnézni. A hely lényege, hogy a lehető legközelebb van a korábban egyszerűen KGST-piacnak nevezett shopping area-nak, így a városközponttól odáig megteendő három kilométernyi utat alig kevesebb, mint fél óra alatt tettük meg. természetesen az ilyen össznépi hejehuják elmaradhatatlan szereplői a Mercedesben feszítős, indexelni képtelen vadbarmok, az előttünk fékezéskor és induláskor egyaránt gumicsikorgatós urban racerer, a teherautóval a vonóhorgunkra ráálló fülessapkás sofőrök, és persze a seholsincs zebrán kamikaze módon átkelő gyalogos vénasszonyok.

A hely másik lényege, hogy az előre borítékolható állandó tömegnyomor ellenére ügyesen kicsire méretezték a parkolót. Befelé menet még okés volt a helyzet, kifelé viszont élelmes autóstársak ötletszerű parkolási metódusai nyomán kellemes karizmom nött a kormányszervó ellenére. Az egyiknek fél méterrel kilóg a hátulja, a másik oldalon lenne helyem manőverezni, ha nem állna valaki ott úgy, hogy neki meg oda lóg be valamilye.

Viszont úgy néz ki, elgördültek az akadályok az ötödik fórummeeten történő személyes részvételem elől.

A fórumon elkövetett Arnold Schwarzenegger versus gondolkodós film-írásomra számomra meglepő módon pozitív visszajelzések érkeztek, sőt, valahogyan fél óra múlva már ott tartottunk, hogy én könyvet írok, amitől mindenki megőrül, aki elolvassa. Ragan jelentkezett is menedzsernek, remélem a Sötét Oldalas nevű, forradalmian új húskészítmény piaci bevezetése mellett lesz elég energiája az irodalomra is :).

Aztán, komoly szándékomat jelzendő, megalkottam a könyv borítóját, ami megtekinthető itt alul. Én kérek elnézést! Mellesleg nekik ez is tetszett :). Egészen elképesztő, hogy mennyit el lehet szórakozni mindenféle hülyeségeken, ráadásul én nem vagyok egy túlságosan exhibicionista egyén, de ha adják alám a lovat, akkor benne vagyok...

Mint az látható, a frissítés kicsit elmaradt, ennek egyetlen oka van: összes gépidőmben az NFSU2 fut, és totálisan elfelejtettem, hogy blogot kellene írni. Árasszatok el felháborodott levelekkel, és többet nem fordul elő ilyesmi.

Az említett, de nem részletezett "történtek más dolgok" azóta kicsit pozitívabbá váltak, illetve megoldódtak (nem mintha tudtam volna tenni akármit is érte), ettől még ugyanúgy nem publikus, a lényege annyi, hogy nagyon közeli rokonaim lettek nagyon rosszul nagyon rövid időn belül, ráadásul erről én csak napokkal később szereztem tudomást. They’re all better now, thx God.

Ma már egészen hamar sikerült felidegestenem magamat. Valahogy zavar, ha a 9:39-es buszt 9:30-kor látom kiindexelni a megállóból, miközben én még a túloldalon várok. Így aztán szépen hazamentem, és kihagytam egy jelentéktelenebb órát (EISZ Adatbázisok a neve, és a lényege az, hogy kérdésekre kell megkeresni a válaszokat adott online adatbázisokban; rém unalmas, de ha meg van az ember kreditügyileg szorulva, akkor viszonylag kellemes kapaszkodó).

A többi órán minden a szokásos volt, csak kalkulus gyakon ment el mindenkinek az esze, amikor kiosztották a múlt heti zh-kat. Az enyém felemás: a könnyű feadatokat sorra elrontottam, néhány nehezet meg jól megcsináltam. Franc sem érti. Ahogy egyikünk találóan megjegyezte utána: "Ezt a tárgyat vagy érteni kell, vagy magolni. Én nem értem, magolni meg nem tudok." Miután kidühöngték magukat, hogy minek egy programtervezőnek ennyi matekot tanulnia, mikor jópár ismerősük dolgozik kemény fizetésekért programozóként, és közük nincsen a matekhoz, akkor a gyakorlatvezető közbeszólt, hogy: "Hát, nektek sem, ahogy láttam..."

Tehát vidám nap volt, illetve az lett volna, ha nem történtek volna más dolgok, amikről nem szeretnék írni. Talán majd egyszer...

Ma nem volt bombariadó. Az utóbbi hetekre visszagondolva ez egészen meglepő. Viszont a fejesek kitalálták, hogy ezeket az elmaradt hétfőket be kell pótolni, így elrendelték, hogy december 20-án, hétfőn is lesz tanítás. Gratula.