Továbbra is döglök megfelé a melegtől. A hazaúton annyi bosszankodtam, mint az odaúton, de lehet hogy többet is...

Ugyanis módfelett képes vagyok felb***ni az agyamat azon, hogy egy nemzetközi forgalmat is bonyolító főútvonal esetén a szeretve tisztelt közútkezelő akármi úgy ütemezze a munkákat, hogy 100 km hosszon végig fel legyen túrva, ki legyen maratva, ne legyen felfestve, le legyen korlátozva valami. Igen, 4-es főút: Nyékládházánál felújítják a vasúti felüljárót, ezért másfelé kell kerülni, a település keskeny és kacskaringós utcahálózatán, ami különösen szórakoztató ilyen melegben (+10 perc legalább); a sajószögedi átkelő szakaszon az út mindkét oldalán bicikliutat építenek, 30-as tábla, kétoldalt táblák, néhol az út közepén is, kerülni egy marha nagy kátyúban lehet csak; utána épphogy felgyorsítanék, 60-as, majd 40-es korlátozás, mert egy nyílegyenes, belátható 15 km-es szakaszon új burkolatot terítettek és még semmi jelzés nincs felfestve. Aztán majdnem ráhajtunk az autópályára, a polgári elkerülőn ügyesen felmarták úgy 150 helyen a burkolatot, most mindenütt akkora lyukak vannak, hogy két Trabantot bele lehetne vasalni, ráadásul kamionok, teherautók tonnaszámra jönnek-mennek. Tiszavasváriban mókás dolgok vannak, éppen a legforgalmasabb kereszteződésnél van sávszűkítés, egy kamionos kicsit megakadt, emiatt minden irányban beállt a forgalom. Nyíregyházáig további sebességkorlátozások vannak, ami nem is gond, mert elég szemét út egyébként is, csakhogy alig tartja be valaki (én sem, a +10 km/h-s ráhagyás azért megvan), illetve hülye módon van megoldva. Merthogy: megyek, 60-as tábla. Lassítok 70-re. Tovább. 70-es tábla. Tartom. 40-es tábla. Anyádat.

Mindenesetre egyben hazaértünk, a nyakam kiállt rendesen, a bal térdem is a sok kuplungolástól. Még sosem vezettem 150 kilométert egyhuzamban.

Ez az utolsó esténk, úgyhogy felsétáltunk a település határában lévő pincesorhoz. Ott legalább valamivel hűvösebb volt. Hihetetlen ez a kánikula, egész nap fájt a fejem tőle, megittam vagy négy liter vizet, háromszor tusoltam, de semmi nem használ... Mindegy, egyszer úgyis meg kell halni.

Szóval borozó. Jó ismerőim tudják, hogy nem vagyok odáig meg vissza semmilyen alkoholért, a mai nap viszont már annyira kész voltam, hogy bármi különös dolog csak javíthatott rajtam, ezért én is ittam bort. Bizony. Mintegy három deciliternyi muskotályt és egy deci merlot-t. Bajom éppen nem lett tőle, a villanyoszlopot is ugyanolyan ferdének láttam, mint korábban. És azt a metálzöld M3 kabriót birtokló fazont sem láttam értelmesebbnek, mint máskor. Természetesen megértem, hogy olyan autóval szinte kötelező menőzni, egyesben üveghangig forgatni, csikorgósan indulni, de hogy egy 5%-os emelkedőn felfelé tépve miért kell a tök üres úton még dudálni is...? Egyetlen lehetséges indokot tudtam csak felhozni mentségére: valószínűleg így próbálta ritkítani maga előtt a levegőt, hogy kisebb legyen a légellenállás.

A délelőtti fürdőzésnek annyi tanulsága volt, hogy nem szabad hinni a vízhőmérsékletet jelző tábláknak. A "nagy" úszómedencéhez például 28 fok volt írva, ehhez képest őszintén örültem, hogy nem jelent meg a víz felszínén jégkása. Komoly akaratról tesz tanúbizonyságot, aki nyáron belemegy abba a vízbe, iszonyat hideg. Ez sem tartja vissza azonban az idiótákat az egésztől. Hiszen említhetem azt a kedves hölgyet is, aki az igen komoly, 160 centiméter mély vízben próbálta lányát úszásra tanítani, és akit végül az úszómester vonszolt el a medence másik végére, ahol sekélyebb a víz.

Délután seperc alatt feljött néhány sötétebb tónusú felhő, amelyekből hihetetlen hamar hihetetlen sok és hihetetlen erősen becsapódó esőcsepp hullott alá. Másképpen nem tudom megfogalmazni azt, amikor a két perccel azelőtt még fürdővendégekkel tömött betonjárdán a lehulló víz mintegy 10 centiméter magasra csapódik fel, és mindenki menekül valami tető alá...

Így viszont otthon néztem a Sport1-en valami Seat Leon kupát felvételről, aztán volt Helyszínelők és X-akták is.

Arra a következtetésre jutottam, hogy a vendéglátóipari iskolákban kötelező tananyaggá tehették a Rollercoaster Tycoont, mint egy jól működő komplexum működését és lehetőségeit bemutató modellt. Abban ugyanis lehetett manipulálni az embereket azáltal, hogy higítottuk az italokat és jól megfűszereztük a kajákat. Aki ivott, az megéhezett, aki evett, annak ihatnékja támadt. Aztán ment a nyilvános mellékhelyiségbe könnyíteni magán, ahol a kedvesnek tűnő vécésnéni könyörtelen arccal adja oda a használati díj ellenében letépett két papírcsíkot, amivel ember nem képes kellő módon rendbe rakni magát a világháború után... Ezeket Bogácson is kitűnően alkalmazzák, egyedül bort érdemes inni, mert az legalább bor... még ha tablettás is...

Ennek ellenére nekik is tudnak derék emberek kellemetlen perceket okozni, mint az alábbi esetben is. Éppen egykedvűen álltam sorban az egyik hasraütésszerűen kiválasztott vendéglátós egység előtt, amikor a sor végéről egy ingerült apuka a kis papírtálcán egy 80%-ban elfogyasztott palacsintával előrenyomult a pultig, majd ott közölte a kiszolgálókkal, hogy ő nem ilyen palacsintát kért, hanem másmilyent, és kész szerencse, hogy még időben észrevette a tévedést. Igazán megsajnáltam szegény pultos kiscsajt, hiszen a történet hallatán majdnem egyben lenyelte a kezében tartott tölcsérnyi fagylaltot. Én a mellettem álló fa tartóoszlopot harapdáltam kínomban, a sorban többen harsányan felvihogtak, néhányan olyanokat suttogtak a másiknak, hogy "ennek is annyi esze van, amennyi látszik", "á, ne becsüld túl..." Az illető apuka végül kapott másik palacsintát, 90 forintért, mint bárki más.

Az ember azt gondolná, hogy aki valamilyen szervhez tartozik, annak van annyi tartása, hogy legalább szolgálatban ne járassa le saját magát és a hatóságot. A polgárőrséget is ilyennek gondoltam eddig. Ehhez képest a strandürdőben látott két polgárőr eléggé döbbenetes és mulatságos volt annak a körülbelül 500 embernek, akik látták őket papucsban, fürdőnadrágban, a neonsárga láthatósági mellényben, kezükben cigivel és sörrel mászkálni. Aztán arra gondoltam, hogy csupán a melegben megnövekedett folyadékigény kielégítésére hívják fel a fürdőzők figyelmét...

Délután volt F1 Hockenheimben. Még hogy ez a Mercedes pályája... Könyörgöm, adják oda kiminek a biztonsági autó kulcsát, hátha az kibírja a versenyt. Ha jól számoltam, akkor Raikkönen ezzel a mai malőrrel együtt mintegy 30-40 ponttól esett el önhibáján kívül. Hiszen: Nürburgring (utolsó előtti körben esik ki első helyről a felfüggesztés miatt), Magny-Cours (motorcsere, aztán mezőnyön átverekedés), Silverstone (ugyanez), most pedig Hockenheim (váltóhiba).

Ezek után erős felindulásból megnéztem a MotoGP utolsó futamát, a legnagyobbakat, akik a szakadó esőben sem kímélték egymást. Talmácsi bukdácsolását nem láttam. Este pedig élőben adták a Sport1-en a Nascart, Poconóból. Nem semmi. És bár a szabályok nagy részével nem vagyok tisztában, annyi pírmán látszott, hogy aki elsőnek kezdi meg az utolsó kört, abból lehet ötödik is a végén...