Az újságban ezt írja a horoszkóp a mai napra:

"Ma nagyon gördülékenyen haladnak a dolgai. Lassan, de biztosan közeledik célja megvalósítása felé. Legyen aktív, most bizony nagyon sikeres lehet!"

Fejemen pörgök a nagy várakozásban!

Viccesnek szánt monológ.

Sokan sokféleképpen magyarázzák a magyar politika aktuális helyzetét: szakértők, kevésbé szakértők és egyáltalán nem szakértők fűrészelik egymás torkát, alapvetően feleslegesen. Nagyapám, aki az átkost végigélte, a minap úgy summázta a dolgokat, hogy a demokráciában mindenki elmondhatja a véleményét, csak éppen le sem szarják. Csak úgy tesznek, mintha. Mi meg elhisszük.

Magyarország miniszterelnöke ma Gyurcsány Ferenc, aki beszédében elismerte azt, hogy megtévesztették az embereket, valótlan adatokkal és betarthatatlan ígéretekkel kampányoltak, továbbá éveken át tartó csoportos seggvakargatás minősített bűntettét is elkövették. Kérdés, hogy ebben mi a felháborító: az, hogy a politika így működik, vagy az, hogy elismerték? Valójában teljesen mindegy. Ha a politika így működik, akkor egyrészt nem értem, miről beszélnek más pártok, hiszen ők is részei a politikának, tehát ők is így működnek; másrészt, ha ezek elismerték, azaz korábban hazudtak, akkor azok, akik nem ismerik el, hogy korábban hazudtak, még most is hazudnak, ergo egy milliméterrel sem vannak feljebb a mércén szavahihetőség tekintetében, mint bárki más.

Mert aki azt gondolja, hogy a magyar politikában bárki is az emberek javát akarja, az nagyon jól gondolja, ugyanis mindegyik párt az emberek javát akarja. Főleg a javaikat. Maguknak. Azt is olvastam különböző híroldalakon, hogy a márciusi ifjak biztosan lázadoznának ez ellen a vezetés ellen, mint ahogy tették ezt 1848. március 15-én. Ezt én aláírom, csakhát baszki, ők láttak egy valós alternatívát, egy olyan csoportot, akiket segítve előbbre juthattak. Akik most tüntetnek, azok látnak ilyen embereket? Komolyan azt gondolják, hogy a mostaniak helyett akárki jön, az bármivel jobb lesz?

Kétlem. Teljesen lényegtelen ugyanis, hogy hívják a miniszterlenököt - legfeljebb a külföldi hírszerkesztők kevesebbet anyáznak -, teljesen mindegy, hogy milyen színeket képvisel, teljesen mindegy, hogy kövér vagy sovány, szemüveges vagy kopasz, mert ő csak egy kirakatbábu, akit a háttér, a testetlen, sötétbe burkolódzó háttér maga elé állít, hogy legyen arca. A lényeg, hogy marhára vigyáznak arra, hogy nekik a jövőben se legyen rosszabb, mint most és újak véletlenül se kerülhessenek be közéjük, tudod, ez ilyen szabadkőműves szokás, biztos van idióta kézfogásuk is. Ezért nem tud a négy nagy párt mellett érvényesülni senki más, ezért nem lehet arra számítani, hogy egy egyszerű lemondástól bármi is megváltozna pozitív irányban, ugyanis akkor is szar lenne a helyzet, csak éppen MÁSHOGY LENNE SZAR, ami innentől kezdve filozófiai probléma.

Addig is élvezhetjük ezt a remek színjátékot, amelyben a kormány és az ellenzék úgy viselkedik, mint két Turing-gép, amik ugyanazon input szóra előállítanak egy eredményt és annak negáltját. Akinek nem tetszik a műsor a tévében, kikapcsolja. Ezeket hol lehet kikapcsolni?

És hogy hol a punchline (csattanó)? Hát ez az: sehol...

Tisztelt utazni vágyók!

Ezúton szeretnénk felhívni becses figyelmüket utazási irodánk legújabb, exkluzív ajánlatára, melytől az Önök szájában bizonyára megkezdődik a bő nyálelválasztás. Új akciónkat last minute jelleggel kínáljuk, indulás fél órán belül.

Az út elsődleges célja Budapest belvárosának megismertetése. Sajnos a rövid idő miatt nem sikerült az egész távra autóbuszt szereznünk, ezért az Andrássy út Oktogon felőli végétől gyalogosan folytatjuk majd az ismerkedést a város nevezetességeivel. Tervezett programok:

- gyülekezés a terrormúzeum előtt, jelszavak skandálása és zászlólengetés,
- könnyed esti séta az Andrássy úton,
- gyakorlatra felvonuló rohamrendőrök üdvözlése,
- a belváros utcai berendezéseinek általános strukturális vizsgálata,
- a felfedezett hibák szemléltetése,
- kreatív program: a talált tárgyakból ideiglenes útakadály építése és megfelelő kivilágítása,
- fotósok és televíziós kamerák előtt való pózolás,
- emléktárgyak gyűjtése (utcakövek és egyéb rekvizítumok).

Ellátás: első osztályú, nyílt étkezőterű vendéglőben. Menü:
- a felgyújtott barikád tüzében sütött szalonna és grill,
- kék Powerade energiaital (frissen csapolt, nagynyomású),
- a vadabb italok kedvelőinek: Molotov-koktél.

Jelentkezzen most rögtön!

Náthás vagyok. A nátháról, mint egzotikus betegségről annyit érdemes tudni, hogy ártalmatlanságát tökéletesen ellensúlyozza fantasztikus huncutsága. Legyengíti a szervezetet, mindenféle mókás tüneteket produkál, ráadásul van olyan szemét, hogy sem ébren lenni, sem aludni nem hagyja nyugodtan az embert. Csak az agyát járatja dupla intenzitással, azt is puszta bosszantásként. Az ember pedig a nagy agyjáratás közben akaratlanul is megbizonyosodik némely sejtései igazáról, például minél hosszabb ideig kényszerül az orra zsebkendővel való dörgölésére, annál határozottabban körvonalazódik benne ama feltevés, miszerint az orra nem arra való, hogy zsebkendővel dörgölje. No, nem mintha tehetne mást at all.

Vasárnap óta kapart a torkom, aztán ma reggelre már teljesen benne voltam ebben a remek bizniszben. A zsebkendős dolgon felül a nap folyamán jól mulattam azon, hogy vagy a látásom homályosult el kissé, vagy a fülem dugult be, igen szórakoztató volt tehát a kétszer két órás fonya előadás, programozás gyakorlaton is kicserélhettek volna egy élőhalottal, nem tűnt volna fel senkinek a változás, úgyhogy az algelm gyakorlatot már meg sem próbáltam (bocs, WarPriest). Hazatérvén azt tapasztaltam, hogy egy ismeretlen fickó a lépcsőház bejáratához vezető járda szélén állva végzi a dolgát serényen, miközben kapaszkodik kicsit a sövénybe. A probléma ezzel csupán az, hogy a háztömb hét lépcsőháza közül egyedül a miénk előtt nincsen sövény. Ő is náthás, gondolom. Azért egy másik lakóval tapintatosan tájékoztattuk a tévedéséről, ez annyit használt, hogy két órával később már az utca túloldalán álló házak kerítése mellett kapaszkodott. A környékbeli kutyák totál meg lesznek zavarodva reggel...

Én ezt nem értem. Valójában megdöbbent az, ha egy addig kifogástalanul működő dolog egyszer csak elkezd nem működni és nem jövök rá arra, hogy miért nem működik. Mióta CSS-t használok a blog formázására, mindig működött az alábbi szerkezet:

Az ehhez tartozó CSS részlet:

Ezeknek egy weblapot kellene előállítaniuk, ahol a lap nevű div tartalmazza a fejlec divet és egymás mellett a left és right nevű diveket, a lap div körül pedig szaggatott fekete vonalnak kellene látszania. Ezzel szemben tegnap óta mindig ilyen az eredmény:

Nem éppen korrekt, a szaggatott vonal ugyanis csak a fejlec divet veszi körül, a két egymás mellé floatolt elemet nem, pedig azok is benne vannak a lap divben és el is férnek egymás mellett. Mindezt Firefoxban látni, IE alatt érdekes módon jó a szerkezet. Bónusz: a két napnál régebben ugyanilyen módszerrel egymásba ágyazott diveket tartalmazó lapok mind jól jelennek meg. Az újabbak közül viszont egyik sem.

A hiba valószínűleg triviális, mégsem találom. Van valakinek ötlete?