Itt látható a két here – bal és jobb –, mindketten leszálltak.

A Méhek zenekarról először tavaly hallottam, amikor elindultak a Magyar Rádió Humorfesztiválján és ha jól emlékszem, a zenei kategóriában a döntőig jutottak el. Már akkor nagyon tetszett az, amit ők csinálnak, ismert vagy új dallamokra halál idióta szövegeket szerkesztettek, amolyan Romhányi–rímhányó stílusban (Frédi és béni, tudod...). A minap Mefi linkfalán találtam egy hivatkozást a weboldalukra, ahonnan letölthető a teljes diszkográfiájuk. Szerintem megéri azt a negyven megát, hogy gazdagabb légy egy élménnyel; különösen ajánlott a Dallas–dal, az Óriásposzter, a Teknószám, illetve a Jaj, Béla, vigyázz, az ütvefúró veszélyes szerszám! című szerzemény, végezetül pedig ki ne hagyjátok a Jellószabmörint, mert abból az is kiderül, hogy nyitott szájjal könnyebb.

(A zeneművek meghallgatása után az agyban esetlegesen kitörölhetetlenül rögzülő dallamok okozta kellemetlenségekért mind a Méhek, mind e blog szerzője elnézést kér, ám felelősséget nem vállal.)

Úgy terveztem, hogy a mai napról szóló bejegyzést csak pénteken írom és nem most, csütörtök délelőtt, de azt hiszem, egy ilyen hír - illetve az a személy, akiről szól - megérdemel annyit, hogy foglalkozzam vele.

Bár S@ti többször ajánlotta, töredelmesen bevallom, hogy még sem a Bajnokok reggelijét, sem Az ötös számú vágóhidat nem olvastam el. De hamarosan el fogom mindkettőt olvasni, amint lesz rá időm és kapacitásom. Vonnegut úr pedig nyugodjék békében, illetve ha úgy gondolja és meggyőződésével nem összeegyeztethetetlen, regényeivel szórakoztassa az égieket; gondolom ott is van igény a szatirikus világnézetre.

"Uralom az üzenőfalat!"

Kétes dicsőség.

Annyit tudok ígérni most, hogy a blog szerkezetével kapcsolatos panaszokat egy erre szakosodott gyorsreagálású és felettébb bürokratikus bizottság a beérkezés sorrendjében fogja megvizsgálni, és amelyeket jogosnak talál, azt többlépcsős állami tender keretében pályáztatja meg. Az előrelépés jelenleg vetekszik a négyes metróvonal tényleges hosszával. És hasonló százalékát dolgoztam fel a tecsős kollekciónak is. De van mentségem. (Oppó!)

Ma lettem 22,0 éves. (Nem, nem ez a mentség. Habár... lehet hivatkozni az élemedett korra?)

Magam is meglepődtem, amikor a közvetítés elején - köszönés nélkül - megszólalt Palik atyánk, merthogy ő Európán kívül nemigen szokott szakérteni. Haver, még a Gyulai is köszön! Na mindegy, elrajtol a mezőny, szurkolódjunk inkább. A Hamilton srác bizony nagyon komolyan teszi, amit kell, szerintem a Mercedesnél akkor sem haragudnának rá különösebben, ha idén már semmi különlegeset nem mutatna; nem mintha ezt belőle kinézné az ember, ugye. Mármint a fásultságot. És itt azért nem arról van szó, mint mondjuk Nico Rosberg esetében, aki szintén nagyon ügyes, de mindig valahol a lábvíz szélén pancsol; nem sokszor fordult elő olyan, hogy valaki újoncként rögtön a kettes rajtszámú gépbe üljön egy világbajnok mellé és az is ritka, hogy élete második versenyén öt percen belül kétszer adja el ugyanazt a hamis szentképet Felipe Massának. (Illetve az is ritka, hogy Felipe Massa öt percen belül kétszer ugyanúgy megegyen egy ilyen manővert.) Kimi Raikkönen pedig egyfajta rezignál nyugalommal szemlélődött az újonc McLarenje mögött, és mivel sokat nem tudott vele kezdeni, nyilván azon morfondírozott magában, hogy milyen autóban ül ő most és milyenben ült tavaly; szerintem még az is megfordult a fejében, hogy bár Jean Alesi is kiváló versenyző volt, tán mégsem kellene abban is rá hasonlítani, hogy mindig olyankor került egy top csapathoz, amikor az látványosan elkezdett visszaesni. A Ferrari látható gyengélkedése - hümm, Button talán még fizetne is, ha a Honda ennyire gyenge lenne most - szerintem annak köszönhető, hogy elment tőlük a főmérnök. Tudod, az a Schumacher nevezetű.

Az időmérő után az volt a meglátásom, hogy mivel a Honda és a Renault sikeresen száműzte magát az első nyolc pozícióról, a Mercedes és a Ferrari mögött mindig stabilan ott tud lenni a BMW, illetve az időmérőn a Toyoták is rendre beférnek az első tízbe. A maradék két-három hely pedig azé lesz, akinek éppen jól megy aznap. A mai futamon Massa megfoghatatlan lehetett volna, ha az elején nem alszanak el, mint túlórázó tányérmosogató a menzán. Lehet, hogy gondjuk is volt, de másképp veszi ki magát egy gond, ha az ellenfél nem előtted halad fél perccel, hanem mögötted két másodperccel. Most van két hetük upgrade-elni. Ezen idő alatt Alonso kellőképpen megköszönheti a mai napot Lewisnak.

Sajnáltam, hogy Rosberg a Williams-Toyotával hatodik helyről esett ki műszaki hiba miatt. Igaza volt Paliknak abban. hogy a négy Toyota-motor közül azért ez az egy ment tönkre, mert ki lett belőle hajtva, amit tudott; ha viszont valóban így van, akkor a Trulli-Ralf Schumacher párossal el kellene beszélgetni arról, hogy végülis ők mi a francot csinálnak futam közben sok-sok hellyel hátrébb.

Az interjúkon még jól szórakoztam, Pozsgay József néha érdekesen interpretálta nekünk a dolgokat, volt ott "fejleményeket eszközöltünk" meg hasonló szép ferdítések, szerencsére spanyol szinkrontolmácsot még nem szereztek.