Jövök hazafelé a boltból és valami furát látok a szemem sarkából. Pedig nincs az utcán semmi fura, csak egy teljesen hétköznapi fehér Suzuki parkol a járda mellett. Egy teljesen hétköznapi fehér Suzuki, rózsaszín ülés- és volánhuzattal. És rózsaszín a biztonsági öv egy része is.
Felesleges a differenciál-diagnózis, már beállt az agyhalál.
Nincs is annál szebb, mint amikor az ember a párhuzamosan elvégzendő dolgait elvégezni próbálván minden párhuzamos elvégzendővel nagyjából egyszerre akad el. Ilyenkor, mintegy jutalomként, hihetetlen akarat tölti el, századszor is nekilát az elvégzendők elvégzésének és kis szerencsével észre sem veszi, hogy az eredménytelen próbálkozások számának megállíthatatlan inkrementálódása halálosan frusztráló a számára.
Remélem, hogy én még időben észrevettem. Kikapcsolódásképpen megcsinálom nektek azt az összeállítást a korábbi blogkinézetekből, amiért annyira lelkesedtetek kettővel ezelőtt, bár most, két sorral az első előnézeti kép előtt még pontosan fogalmam sincsen, hogy miként kellene értelmesen összefoglalni a témát. Meg is kérdezem a bérszámfejtést, hogy az improvizáció növeli-e az órabéremet. Asz’onták nem. Bérszámfejtő munkacsoport olcsón eladó!
(Elkezdtem jópofa szövegeket írni az egyes kinézetekhez, de amikor végeztem, visszaolvastam őket és egyiken sem tudtam mosolyogni, ami jelez egy bizonyos minőséget, úgyhogy inkább ideömlesztem a képeket, tessék rájuk balklikkelni és zsebkendővel nosztalgiázni.)
2005. július, a San Andreas-láz csúcsán
2005. szeptember, két Kalkulus előadás között
2006. január, az első, divekre épülő lapszerkezetem
2006. február, a második, divekre épülő lapszerkezetem
2006. április, a harmadik, divekre az egyik a választható stílusok közül
2006. április, egy másik választható stílus
2006. április, egy másik másik stílusban
2006. november, az akkoriak közül a legjobb dizájnom volt ez
2007. október, a jelenlegi megjelenés. Tavasz óta apránként evolválódott ilyenné
Na, mostantól lehet elmélkedni. Sőt, kell. (Igen, az összeállítás hiányos. De csak azt raktam ki, amiből megmaradt valami. A dinamikus megoldásra való év eleji áttérésről például semmilyen vizuális emlékem nincsen.) Az mondjuk megnyugtató, hogy három év alatt a stílus-, forma- és színérzékem nem fejlődött ki egyáltalán.
Még múlt héten volt komoly sajtóvisszhangja a leggazdagabb magyarokat felsoroló kiadványnak, az ügyes kereskedelmi média-riporter meg is kereste a lista tizenhetedik helyére sorolt üzletembert egy rövid és semmitmondó interjú kedvéért. Az alany meg szépen elmesélte a kamerának, hogy "a vagyon ellenére ugyanazokkal a hétköznapi problémákkal nézünk szembe, mint az átlagemberek".
Önmagunkat meggyőzni a világ legegyszerűbb dolga.
Kösz a kérdést, éppen most kezdek jobban Lenin lenni. Az előbb valamiért ránéztem a falinaptáramra — amin egy bálna farokúszója látható — és belerealizálódott az arcomba, hogy
szennyezem az internetet a hülyeségeimmel.
Lehet örülni, más hülyéket ennyi idő alatt általában becsuknak.
Megtörtént a csoda, amire Alonso és Raikkönen várt. Szerintem ők sem gondolták volna, hogy maga a McLaren csapat segít nekik életben tartani a reményt a világbajnoki cím megszerzésére. (Mert akkora előnyt, ami Hamiltonnak Raikkönen előtt volt, ennyire könnyen eldobni és ennyire buta módon kiesni csak nagyon profin lehet, és akármit is nyilatkoznak a gumihőmérsékletről, ez így nem hiteles, akárki láthatja. Valaki megmondta odafent, hogy nem lehet a végeredménnyel Brazíliába menni egy tét nélküli versenyre és annak úgy kell lennie. Pont.)
Egyébként szerda este óta rettenet szarul vagyok, ezért nem voltam csütörtökön grafika előadáson. A húsz fokos lakásban üldögéltem rövidnadrágban és úgy szakadt rólam a víz, mint nyáron, abban a remek negyven fokban, valamint egyfolytában álmos vagyok. Péntek reggel is úgy mentem be gyakorlatra, hogy öröm volt rámnézni — bizonyára —, mindenesetre kaptam pontot a házikra, örült a fejem. Már csak a Java beadandóknak kellene nekikezdeni valahogy. (Mert nekikezdeni mindig a legnehezebb.)
— Jó reggelt, Miniszter Úr!
— Jó reggelt, Miniszterelnök Úr!
— Tudod, van nekem most ez a tervem, hogy a korrupciónak az írmagját is kiírtom Magyarországról...
— Igen, tudok erről.
— És számíthatok ebben a támogatásodra?
— Az attól függ, mennyit ér meg neked...