Következik:

Nyolc végtaggal született
Tommyboy végleg szakított Anettel!
Molnár Anikó mellműtétje
Németh Kristóf apa lett
Marsi Anikó visszatér a képernyőre
Pákó változott

Akkora szerencsém, hogy nyolctól grafika gyakorlatom van és lehetőségem sincsen nézni ezt a élvezhetetlen szemetet, amit reggeli szórakoztató műsornak álcázva az emberek képébe tolnak a tévésbácsinénik, ellenkező esetben valószínűleg le kellene kötözni a fontosabb végtagjaimat, nehogy a nagy izgalmak közepette véletlenül csűddel lerúgjam a polcról a kínai porcelánvázát (ami angolul chinese china, muhaha!). Bár a fenti elemek kreatív kombinálásával elég élvezhető produkciót kaphatunk, lásd pl. Németh Kristóf váratlanul apa lett, amikor megtudta, hogy Marsi Anikó Molnár Anikó Tommyboy és Anett szakítása érdekében végzett mellműtétje miatt Pákóvá változott. (Bónusz: amíg a tisztelt néző feldolgozza magában ezt az ok-okozati összefüggést, lehet reklámolni délig.) A másik meg, hogy akárkit hívnak meg a műsorba, soha semmi nem derül ki a vendégről, mert vagy a két műsorvezető pofázik egyszerre a kamerába és a vendégnek, vagy elkezd válaszolni a vendég, de akkor szólnak, hogy sajnos elfogyott az idő. Na de nem erről akartam beszélni, hanem az év játékáról.

Az év játéka könnyen lehetne a nagy népszerűségnek örvendő Brindeez gyöngykészlet — tudod, amiről most azt mondják, hogy a gyomorban kábító hatású cuccá bomlik; és az nem lehet, hogy ezért népszerű? —, mégpedig azért, mert a gondos, előrelátó szülőknek hatalmas segítséget nyújt a vegyészet felé orientálódó csöppségek első kémialaborjának korrekt és olcsó felszereléséhez (hiszen korábbról már beszerezték a mérgező műanyag babákat és a hallucinogén buborékfújó készletet is), ám az év játéka mégsem ez a termék. Az év játéka nem a Portal, nem a Bioshock, nem a Crysis és (S@ti, fordulj el kicsit) nem is az UT’99 (S@ti, visszafordulhatsz. S@ti!). Hanem a Java házi feladat.

Hatásszünet.

Még egy hatásszünet.

Részletesebb elemzésbe ugyan nem mennék most bele, de a Java házi feladat minden szempontból kiválóra értékelhető szoftvertermék. Kezdjük ott, hogy a grafika pontosan olyan, amilyennek elképzelted. Merthogy neked kell elképzelned. Single player módja kellőképpen tartalmas, egyfajta kevés horrorisztikus elemmel átszőtt, magas újrajátszhatósági faktorral bíró nyomozós akció-kalandként tudnám jellemezni, ráadásul van többjátékos lehetőség, rögtön kétféle. Az első egy osztott képernyős kooperatív mód, amelyben az egyik játékos kódol, a másik pedig különböző segédanyagokból próbál neki segíteni. A másik lehetőség egy hálózatos kooperatív mód, mindkét játékos kódolja a saját feladatát és közben azonnali üzenetküldő szolgáltatáson keresztül kommunikálva próbálják megoldani egymás gondjait. Újdonság a korábbi részhez (C házi feladat) képest, hogy opcionálissá vált az MI ellenfél aktiválása, aki időnként megváltoztatja a megoldás alatt álló feladatot (a korábbi részben ez kötelezően bekapcsolt volt). A játék ilyenkor körökre osztott módba vált, minden körben eldöntheti a játékos, hogy elkezdi-e megoldani az adott körben megadott feladatot, vagy inkább vár még egy kört és majd az akkori kiírású feladatnak lát neki. Közben persze fogy az idő, de a játékos figyelmét nem hagyja lankadni a játék, hiszen a feladat elkészítése után véletlenszerűen történhetnek váratlan események, pl. lekapcsolják a szervert, a program megbukhat a teszten vagy plágiumgyanúba keveredhet. A hangulat tehát a játék elejétől a végéig a tetőfokára hág, egyértelműen tíz per tíz.

Akinek mindez nem elég, hamarosan beszerezheti a játék (az év játéka!) első kiegészítő csomagját, melynek címe várhatóan Java zárthelyi lesz. Ebben az alapjáték olyan újdonságokkal bővül, mint a karakterkódolási problémák előfordulása, váratlan eseményként pedig megjelenik az áramszünet és a helyhiány is. Instant get!

Délután fél kettőkor így nézett ki a blog.hu címlapja:

A népszavazási közkabaré ehhez képest nulla hírértékű, érdektelen majomricsaj. Mondjuk máshoz mérve is az.

(Nálatok is ilyen komótosan jelenik meg az oldal, vagy csak nekem jár a kiemelt törődés?)

Mai érdekfeszítő problémánk látható az alábbi NetBeans képernyőlövésen:

Vajon hová tűnt a JDK-ból a java.util.Scanner osztály és miért nincs meg? És miért éppen nálam nincs meg?

Szerk.: Nevermind, megoldódott. És közben véletlenül elkészítettem az egyik Java beadandó feladatot is.

Tegnap biztosan több szívgyógyszer fogyott a szokásosnál.

Az úgynevezett hosszú hétvégéből eddig eltelt idő jelentős részét töltöttem el hasznosabbnál hasznosabb dolgokkal. Például vadul kódolom a grafika házikat. Sajnos ez a WinBGI dolog eléggé furcsákat bír művelni, ennélfogva adott feladat megoldása nem merül ki adott feladat megoldásában, hanem beleinklúdolódik (akarom mondani: importálódik) adott feladat megoldása közben fellépő rejtélyes, bosszantó, megmagyarázhatatlan jelenségek észlelése, felismerése, elhárításukra tett erőfeszítések sokasága és úgy általában rengeteg nem várt WTF elem. (Például egy egyszerű, két egyenesre értelmezett Sutherland-Hodgman poligonvágó algoritmus futtatásának eredménye a nagyobbik gépen — meglepő módon — egy két egyenes által elvágott poligon, a kisebbik gépen viszont — tádáám! — felbontásváltás. Oszt’ rakd össze.)

A Javával meg az van, hogy minél jobban beleásom magamat, annál kevésbé értem az egész gondolkodásmódját. És hiába rajzolok magamnak saját UML diagramokat, meg folyamatábrákat, mint eddigi elakadásaim alkalmával, semmivel nem jutok előrébb. Sőt. Ha az elmúlt két hétre visszagondolok, akkor mindenképpen azt látom (illetve érzem), hogy a dolgokba fektetett idő és energia mennyisége fordított arányt kezd mutatni az eredményekkel, és ez elszomorít, mert kissé megborítja azon feltevésemet, hogy bár fantasztikus zseni nem vagyok, a kellő idő ráfordításával és gyakorlással igenis lehet szépen fejlődni és haladni. A mostaninál több időt viszont nem tudok rászánni, mert már nincs miből; talán ha megtanulnék galoppozás közben pottyantani, nyerhetnék pár extra pillanatot, de akkor már olvasni sem lenne alkalmam. (Na meg a fíling!) És így is folyamatosan az az érzésem, hogy semmire nem jut idő; amit eltöltök az X dologgal, azt éppen az X dologra szánt időből elvett időnek érzem, ami filozófiai problámákhoz vezet, amikkel mégúgysincs időm foglalkozni, de ettől még vannak és basszák a csőrömet.

A nap egyik híre egyébként az, hogy Fernando Alonso elhagyja a McLarent, de még mindig nem tudni, hol versenyez jövőre. Gondolom rettenetesen megtörte, hogy két év után egyszercsak feléje kezdett el fújni a szél a szennyvíztelepről, még az is eszébe jutott, hogy kétszeres világbajnokként megkérdez más kétszeres világbajnokokat, hogy most mit tegyen, de Mika Hakkinen még Raikkönennel pusztítja a Sétálójancsit, M. Schumacher meg hétszeres világbajnok, tanácsot tőle sem kérhet a nyilvánvaló matematikai differencia miatt, a csapatvezetés már hónapok óta ki nem állhatja, szar egy helyzet, hevítsük az ügyvédeket üzemi hőfokra aztán majd lesz valami, egy kétszeres világbajnoknak csak akad egy nyomorult ülés valahol. Végülis azzal sem veszít sokat, ha egy középcsapatnál lehúz egy évet szerényen.

A nap másik híre az, hogy megjelent a Need for Speed ProStreet PC-s demója és a kipróbálók egybehangzó véleménye szerint:
1. akármilyen gépen szaggat,
2. az irányítás (gy.k. az egyik NAGY NÓVUM) tré (tehát nem szokatlan, hanem tré),
3. a fizikai modell (a másik NAGY NÓVUM) csak a sajtóanyagban tűnik másmilyennek, mint eddig.
Persze le lehet majd hozni öles betűkkel, hogy a játékosoknak bejön a komolyabb játékmenet (OMG: komolyabb a játékmenet, mert leginkább előre kijelölt és/vagy zárt pályákon kell versenyezni és közben még fékezni is kell élesebb kanyarok előtt), az ingyenes BMW M3 Challenge kipróbálói meg röhögve fetrengenek majd, amíg nagy nehezen összegyűlik nyolc vote a verseny indításához. (Ezt majd egyszer megmagyarázom mindenkinek, aki nem játszott a játékkal és nem S@tinak hívják.)

Holnap pedig, ha tehetitek, nézzétek 10.55-től az m1-en a valenciai MotoGP-futamok közvetítését, remélhetőleg addigra megoldják, hogy lehessen hallani a kommentátorok hangját az idegesítő középfrekvenciás sípolás nélkül is. Csutkagáz belétek!