Nos, egyrészt ma fordulok át huszonkettőből huszonháromba. Másrészt történt némi változás a blog kinézetében.

Mielőtt valaki megkérdezné, az, hogy eme két jeles esemény egyazon napra esik, teljesen véletlen. Semmi kapcsolat nincsen a két dolog között. A BKV-sztrájk és a VDSzSz-féle munkabeszüntetés között sem volt semmi direktség, szerencsés egybeesés csupán.

A vadonatúj Gaskó István modult hallották Nfol blogján. És most sport.

Itt a tévé előtt ülve nem is tűnt annyira nehéznek Kubica számára az első rajtkockát elorozni Felipe csak akkor hibázok mikor nem kellene Massa elől.

Persze egy olyan autóval, aminek az orrára papírrepülőt erősítettek, semmi sem okozhat gondot.

Jövök haza Numerikus matematika előadásról — a Lagrange-féle interpolációs polinom Newton-féle alakja száz percben —, a lépcsőházban a péntekenként megszokott kötegnyi Tipp újság hever, egyet elveszek, elvégre a mellékhelyiségben is el kell foglalnunk magunkat valamivel, amíg várakozunk az ihletre. A heti szalagcím a következő: "Milliókat remélt, örülhet, hogy él", alatta "Nigériai átverés — 10 jelentkezőből 8-nak nyoma vész". Mi a fene, véletlenül egy tízéves lapszámot nyomtattak ki? — emígyen gondolkodom és lélekben felkészülök arra, hogy a következő oldalon szembetalálkozok egy Windows 98 Plus! hirdetéssel, a sportrovatban pedig egy Zidane-nagytotállal emlékeznek meg a franciák győzelméről a foci-vébén.

Sajnos nem ez a helyzet, ez egy friss lapszám, viszont úgy tűnik, sikerült találni egy szerencsétlent, aki bedőlt az ezeréves spamnek, mi több, még vállalja is botorságát. A cikkben amúgy szépen el van mesélve, hogy egészen kereknek tűnt a történet, volt táska, volt benne pénz is (valamennyi), ám egyszercsak elkezdtek sokan lenni a különféle pénzeket követelők és megjelentek a tajvani vegyszeres pénzvalidátorok, akik baráti összegért cserébe felhasználhatóvá varázsolták a táska tartalmát. Valamint az is kiderült, hogy arrafelé elég jó árfolyamon váltanak dollárt vesére és májra. És akkor már nem annyira tetszett a környezet.

Ilyenkor kicsit örülök annak, hogy nincsen időm és pénzem ilyen kalandokra, holnap ugyanis indulok Peruba, ahol tíz százalékot kapok, ha segítek kiásni valami maja vagy azték kincset.

Nem tudom, egyeseknek miért esik nehezére elfogadni, hogy minden embernek más az értékrendje, egyes dolgok érdeklik, más dolgok meg egyáltalán nem. Hogy valaki valami haszontalannak és feleslegesnek tűnő akármibe rengeteg időt és energiát öl pusztán azért, mert neki az az akármi fontos, örömet okoz és szeret vele foglalkozni. Sokat. Hogy például azért nézem harmincadszorra is valamelyik Repülő cirkusz-epizódot, mert történetesen harmincadszor is szeretnék földön fetrengve vihogni azon a mondaton, hogy "My hovercraft is full of eels" és hogy Stargate: Atlantis-t akkor sem néznék, ha fizetnének érte, mert tulajdonképpen egyáltalán nem érdekel.

És azt sem értik, hogy ami nekik csak egy halom betű meg szám meg kacsacsőr, az nekem ennél sokkal több, méghozzá azért, mert titkon abban bízok, hogy abból a halom betűből meg számból meg kacsacsőrből ki tudok rakni valami értelmeset, ha már egyszer naponta bebizonyosodik, hogy ez sokaknak mennyire nem sikerül. (Tudjátok, kire gondolok. Nem, nem rá, a másikra. Mindig a másikra.) Aztán ha nekem sem sikerül, bumm, a végtelen interneten csak elfér egy újabb szemétdomb, elbűzölgünk itt egymás mellett szépen.

De a szaga akkor is ennek a legjobb.

Reggel vidám ciripeléssel köszöntött a telefon, új üzenet érkezett. Meg nem nevezendő szolgáltató azt írta, hogy késik a számlabefizetésem és legyek szíves mihamarabb intézkedni, mert különben. A déja vu köztudomásúlag súlyos hiba a mátrixban, ezért előkerestem a tavaly áprilisi blogarchívumot és rátaláltam erre a bejegyzésre. Kísérteties hasonlóság, nemde? De-de.

Vajon mennyi annak az esélye, hogy a postán mindig csak április elején akad el a befizetésem? Már-már arra gondolok, hogy ez valami tréfa a szolgáltató részéről, esetleg egy korábban kirúgott programozójuk által elhelyezett logikai bomba lép működésbe.

Ha küldök nekik egy e-mailt azzal a szöveggel, hogy "Üzenetüket megértettem, továbbá a k**** ******k", akkor vajon ők is érteni fogják a tréfát?