Becsengetett hozzám egy aláírásgyűjtő, hogy jó napot kíván és hogy ő a menekültkvóta ellen kampányol és hogy aláírom-e. Megkérdeztem tőle, hogy mégis miről szól a menekültkvóta és hogy milyen érvei vannak ellene, mert így reggel negyed kilenckor nincsenek a fejemben ezek az információk és úgy elég nehéz felelős módon véleményt mondanom bármiről, azt meg nyilván nem szeretné senki, hogy a puszta pártszimpátia alakítsa a véleményemet, ugye, hát kinek lenne az jó, wink-wink, nudge-nudge.

Mivel csak egy saccperkábé választ kaptam, megköszöntem a lehetőséget és nem írtam alá, de megígértem, hogy utánanézek ennek, ahogy illik, és ha majd úgy gondolom, akkor felkeresem őket az utcai aláírásgyűjtő pontok egyikén, ahová önszántamból megyek és ami tényleg az utcán, közterületen található, nem egy elvileg zárt társasház negyedik emeleti folyosóján.

Egy folyamatot jellemző valamely mennyiség kísérletek elvégzése nélkül meghatározott csúcsértéke az elméleti leg.

Első napirendi pontként elegánsan átugrom a magyarázkodást ezt a rövidke khmmm… üzemszünetet illetően, majd egyszer írok valami összefoglaló-félét, ha nagyon veri érte az asztalt a Tisztelt Közönség maradéka.

(Nyilván ebben a pillanatban hullik a földre a lezserül ledobott bőrdzseki belső zsebéből a csak odaútra szóló repülőjegy. Frankenstein-féle beletörődő karmozdulat.)

Vidéki híreink következnek.

Múlt éjjel nagyjából két és fél órát töltöttem azzal, hogy végül is ne legyen egy működő Windows XP-m VirtualBox-ban.

Mivel korábban gond nélkül sikerült ez a mutatvány, most meg sehogy sem akart összejönni, a gyors és elkerülhetetlen elhülyülés rémétől megriadva a harmadik elölről kezdés előtt letettem a fejhallgatót, hogy elmélkedjek picit arról, vajon érdemes-e ilyesmikkel tölteni a szabadidőmet, ám ekkor felfigyeltem az utcai parkolóból jövő nevetgélésre és hangoskodásra, ahol egy – feltehetőleg enyhén ittas – háromfős társaság éppen egymás fingjának meggyújtásával kísérletezett, úgyhogy viszonylag könnyedén sikerült megfelelő megvilágításba (hah!) helyeznem az akut egzisztenciális krízisemet.

A virtuális gép még mindig nem jó, de hát nem lehet a világon egyszerre minden tökéletes.

Tegnap megérkezett a fizetés.

Ma megérkezett a hidegfront. Meg a közös képviselő, az egy emelettel alattam lakó és a vízvezeték-szerelő.

Elhangzott a tetőbeázás és a falbontás szó is.

Nem vagyok nyugodt.

Egy kép többet mond ezer szónál, ez tehát egy több mint 1014 szavas poszt.