Befőtt

Nfol @ 2008. június 22.

Délelőtt meggyszedés közben sikerült egészségeset fejelnem a második legvastagabb ágba, de nem lett tőle semmi bajom.

Szerdán nagyszabású upgrade-procedúrát tartottam, amennyiben letöltöttem a végleges Firefox 3 telepítőjét Windowsra és Linuxra egyaránt, valamint Windowsra beszereztem a 9.5-ös Operát is, amit egyébként böngészésre továbbra sem fogok használni, de kompatibilitási ellenőrzésre nagyon jó lesz. A telepítés előtt a feltelepített kettes Firefoxot a beépülőkkel együtt eltávolítottam, aztán kitöröltem a profilt is a megfelelő helyről (nem véletlenül nem írtam azt, hogy elmentettem a könyvjelzőimet, ugyanis nem mentettem el őket, nem használok könyvjelzőt, minden címet fejből), kezdjünk tiszta lappal. Az új verzió tökéletesen működik, szerintem szoftverről ennél többet nem kell mondani.

A Linuxos frissítés kicsit más tészta. Először is, egy ideje a Synaptic csomagkezelő furán működik, legtöbbször nem tudja elérni a megadott forrásokat (tehát a hivatalos Ubuntu repókat sem), csak tekeri a számlálót a végtelenségig. Így kicsit nehéz bármit telepíteni, ami nem .deb csomagban van és nincs saját installja. Másik lehetőség az lenne, hogy a Firefoxban működtetem a frissítőfunkciót, ezt végiggondolva viszont arra jutottam, hogy a Gutsy őszi telepítése óta nem rémlik olyan, hogy a Firefox jelezte volna az új frissítéseit, a verziószámát megnézve ez tényleg így van (2.0.0.6 jelenleg is), viszont lehet örülni, mert a frissítést kereső menüpont szürke, a beállítások között a frissítések keresését szabályozó checkboxok szintén szürkék, az about:config-ban az update sztringet tartalmazó sorok mindegyikének false az értéke és zároltak, sudo esetén is.

Mivel terveim szerint a jelenlegi konstelláció néhány napon belül jelentősen változni fog (értsd: első szabad hétvégémen gyalu, aztán egy friss telepítésű XP-re felmegy az SP3, illetve mellé az Ubuntu Hardy), nem éreztem eget rengető problémának, úgyhogy a letöltött csomagot kibontottam és a benne lévő indítóhoz kitettem egy ikont az asztalra. Linuxon a legnagyobb pozitívuma a régi verziókhoz képest az, hogy sokkal ritkábban érez indíttatást arra, hogy beszürkítse magát és hosszú percekig (vagy a force quit bekövetkeztéig) ezerrel pörgesse feleslegesen a processzort Flash-t tartalmazó lapok láttán.

Meséltem már, hogy megfejeltem a meggyfát...?