#83

Nfol @ 2005. március 19.

Reggel megnéztem a maláj időmérőt, aztán nekiláttam a Virtuális Tavaszi Nagytakarítás Hadműveletnek (a továbbiakban VTNH), amely annyit tesz, hogy mindkettő gépemet leradírozom és friss, új, fürge rendszert teszek rájuk. Jelen esetben ez némi problémákat vetett fel, elsősorban a legutóbbi kvázi-adatvesztős akciót elszenvedett merevlemezzel kapcsolatosan. Történt ugyanis, hogy anno megmaradt minden adatom az egyik partíción, csak a rendszerpartíciót kellett valahogy rendbehoznom, ami sikerült is, legalábbis eddig úgy látszott. A lemezt a másik gépbe beletéve az a meglepetés ért, hogy egyetlen lemezkezelő programmal sem lehetett a lemezt formázni, partícionálni, csak az olvasás-írás műveletek voltak kivitelezhetőek. Na, lényeg az, hogy lementettem róla mindent, aztán visszatettem az eredeti helyére, majd ott a Windows XP telepítőlemezével sikerült létrehoznom egy partíciót a leendő rendszer számára. Örömünnep. Csakhogy a procedúra háromnegyedénél meg lettem kérve arra, hogy tegyen be az olvasóba a telepítőlemezt... Nyeltem egy nagyot, lemez ki, lemez be. Semmi hatás. Kezdjük elölről. Második nekifutásra gond nélkül feltelepült, felraktam a programokat is, működött szépen. Még nincsen kész, mert a modem a másik gépben van, szóval sem aktiválni nem tudom most, sem netezni. De a másikról igen. Nem tudom, mi a francot csinálnak az MSN-nel, de megint nem akart működni. Kezdte azzal, hogy harmadszorra sikerült bejelentkeznem, aztán pedig kiírta, hogy van 0 darab új levelem, és a tűzfal is gyanús aktivitásról tanúskodott.

A postaláda vendége ma egy 576 Konzol volt. A múltkori lapszám elolvasása után volt valami kellemetlen érzésem, mégpedig azért, mert jónéhány cikkük olyan hangvételűre sikeredett, amin a felületesen olvasó, mindent magára vonatkoztató gémerek bizonyára a Himalája tetejéig húzzák fel magukat, véleményüknek pedig abszolút kulturált módon, cizellált, értelmes magyar mondatok segítségével adnak hangot, mint mindig. Ez a tippem legalább bejött... Természetesen azok a típusok reagáltak a leghevesebben, akikre a legjobban illik a cikkben olvasható leírás, nevezetesen a "fika-generáció". Ha én egy lapnál főszerkesztő lennék, biztos nem raknám be az ilyeneknek az irományait a levelezési rovatba, és a rovat tetején 60 pontos betűvel kiírnám, hogy "Magyarul beszélünk. A szöveg nem akkor értelmes, ha az írója megérti."