#81

Nfol @ 2005. március 17.

A mai nap elsősorban azért szerepel két hónapja pirossal az egyetem dolgozóinak naptárában, mert országos "turnéja" állomásaként eljő hozzánk maga az ország feje (khmmm... itt pár pillanatnyi szünetet kell beiktatnom, ti. nem tudok nem röhögni ezen), az MSzP kirakati bábuja, Feri. Nekem ugyan eszem ágában sincsen elmenni a műsorára - előadóestjére -, két okból. Ezek közül az első az, hogy angolom van akkor, az angoltanár is Feri, és ő talán nem mond olyasmiket, ami miatt utólag hetekig kell magyarázkodnia. A másik pedig az, hogy előre félek a reakcióktól. Ugyanis 553 dolgozónak mond hamarosan búcsút az intézmény, elsősorban az elégtelen anyagi feltételek miatt. És biztos vagyok abban, hogy abból az 553 emberből 400 ott lesz, meghallgatják a beszédet - jobbik esetben -, aztán úgy megdobálják kérdésekkel, hogy péntek este is itt fog ülni a válaszaival, amit összeollóz a megírt beszédének menekülés közben megmaradt foszlányaiból. De nem politizálok, sőt nem írok mostantól semmi komprommitálót, mert eljön értem a György Péter. Annyit azért még leírok, hogy megérkezésekor Cseh Tamás-koncerten érezhette magát ez a derék ember, és a kordont is hátrébb kellett vinni pár méterrel. Momentán az egyetem főépületének környékét ellepték a rendőrök, bemenni csak motozás(!) után lehetett. Mi meg kint dumáltunk a srácokkal a járdán, valaki mondta hogy egy haverjával be akartak menni, és a srác mondta az ajtóban álló rendőrnek, hogy van nála egy bicska. "Mekkora?" "Á, egy átlagos méretű zsebkés." Erre előhúzta a 12 centis pengéjű zsebkését, a rendőr röhögött egyet, aztán nem engedte be. Erre elkezdtünk ökörködni, hogy "látod Gyuri, most is kilátszik a zsebedből a pisztoly csöve...", az csak később tűnt fel, hogy tőlünk három méterre két rendőr is állt egy rendőrkutyával, de ahogy láttuk rajtuk, ők sem díjazták különösebben, hogy ott kell posztolniuk.

Angolon hulla voltam, a tanár meg rögtön kiszúrta, hogy ez nem az én napom, tehát folyton engem csesztetett. Például azért, mert a kiosztott szövegben alig húztam alá néhány szót, miközben szerinte hemzseg a szakszavaktól. Az más kérdés, hogy fogalmam sincsen, mit ért ő szakszó alatt, lévén ezt nem mondta el, nekem meg a hardware és a chip nem szakszó...Különben is k*rvára kezdem unni, hogy az akárhány emberből alig jönnek el páran órára, most is hárman voltunk a tizenötből. És az szív, aki ott van... Ráadásul az óra nem hattól hét negyvenig tart, hanem fél héttől nyolcig, emiatt pedig nekem 8.40-ig kell a megállóban örömködnöm a következő buszjáratig.

Angol után hazaértem olyan kilenc óra tájékán, vacsora, fürdő, holnap prog zh délben...

Fél tizet üt már az óra,
Nem térek még nyugovóra,
Zuhanyzástól felfrissülök,
Talán kalácsot is sütök,
Nem lesz ugyan túl finom,
Kint elhúz egy kamion,
Megeszem és örülök,
Ma már embert sem ölök,
S ha nem kattan be szemem zárja,
Tanulok még prog zh-ra!