Montréal’07

Nfol @ 2007. június 10.

Érdekes, hogy a MotoGP-futamokon nem kell senkinek sem látványosat buknia ahhoz, hogy érdekes és izgalmas legyen egy futam, mert enélkül is izgalmas és érdekes tud lenni az egész. Barcelonában Talmácsi Gábor kis szerencsével másodikként ért célba, ezzel átvette a vezetést a pontversenyben. Jó volt látni a magyar zászlót a pódium felett... Ráadásul az m1 egész nyáron élőben fogja közvetíteni a királykategória futamait is, üdvözlendő húzás ez részükről, csak nem értem, hogy a kettő között zajló 250-es futam helyett miért kell egy húsz évvel ezelőtti Dáridót műsorra tűzni...

Nézzük inkább ezt a Kanadai Nagydíjat! Vártam, hogy magához tér-e a Ferrari (különösen Raikkönen), mert hogy a McLaren nem romlik nagyot, azt előre borítékoltam volna. Szombaton már látszott, hogy ez nem fog menni, Heidfeld harmadik rajthelye pedig ezek után nem volt meglepő. A futam tulajdonképpen egy élvezhetetlen szemét volt, szerintem senki nem kíváncsi különösebben arra, hogyan mennek a hetvenből harminc kört a biztonsági autó mögött libasorban; az pedig, hogy egyes pilótáknak ma ez is komoly gondot jelentett, egyenesen szánalmas. Ha a rendezőknek az volt a célja, hogy népszerűsítsék kicsit az F1-et Kanadában, akkor gratulálok, gyakorlatilag mindent bemutattak, ami egy F1-es futamon történhet, bár a pályán hagyott alkatrészekből két ügyes szerelő szerintem egy komplett versenygépet össze tudott volna rakni és ez talán kicsit durva is volt. Annak különösen örülök, hogy a boxutca nyitogatásáról mindig tájékoztatták a nézőket, ha már egyszer a versenyzőket és a csapatokat nem. Alonso, Rosberg, Massa és Fisichella mesélhetne erről... (A piros lámpa ettől még piros lámpa, a büntetés jogos, csak megint a versenyzőket büntették meg egy rossz és felesleges szabály miatt.) Kubica baleseténél érdekelt volna Bernie Ecclestone úr arckifejezése, amint végiggondolja, hogy vajon tényleg annyira fain ötlet-e az a sok városi versenyhelyszín, amit terveznek a jövőben. (Kubica egyébként agyrázkódással és bokaficammal megúszta.)

pix/montreal.jpg - Ez csupán idő kérdése volt.

Úgy gondolom, hogy Hamilton és Heidfeld a körülményektől függetlenül ugyanígy az élen végeztek volna, rájuk senki nem volt veszélyes. Alonso eléggé esetlegesen ment, Massa a fasorban sem volt, Raikkönen szintén csak a szag után haladt. Az szerintem nyilvánvaló, hogy Wurz azzal a törött hátsó szárnnyal soha nem állhatott volna dobogóra egy normális futamon és Sato sem ért volna célba hatodikként, viszont tény, hogy a szerencse mellett igenis ott tudtak lenni, ahol, közben meg náluk sokkal esélyesebbek elvesztek a tömegben. Azért ilyen futamot sem kérnék minden második hétvégére...

(Palik László valószínűleg soha vissza nem térő lehetőséget hagyott ki a hangszálai elpusztítására azzal, hogy ezen az estén otthon maradt.)