Nfol · 2005. február 10.

#56

Többen mondták, hogy a fekete alapon fehér betűk dizájnilag jól néznek ki, csak nehezen olvasható emiatt a szöveg. Mélyreható kutatásokat végeztem a témában, de akárhogy alakítottam a színeket, mind közül a régebbi, vajszínű (#EDE6D6) alapon fekete betűs megoldás tűnt legkellemesebbnek. Viszont a képeket éppen ezért kellett leszednem mindenhonnan, amíg ki nem találok valami értelmes megoldást. Kipróbáltam persze így is, de elég béna volt. És nem, nem lesz fehér a lap, mert az olyan nyomasztó, mintha tanulni kellene :).

Bementem prog1 gyakra, fél óra alatt elmondtak mindent, aztán szevasz. Utána mégegy angol megbeszélés következett, mondjuk sok újdonságot nem tudtam meg ma sem. Viszont végre találkoztam kedvenc egyetemi hallgatótársammal, aki remek droid. Már korábban is alkotott órákon, matlogon például háromszor kérdezte meg ugyanazt a tanártól, és miután mindháromszor ugyanazt a választ kapta, a biztonság kedvéért mégegyszer megkérdezte. Onnantól kezdve mindenkiben meghűlt a vér, ha jelentkezni látta. És ma, angol megbeszélésen ismét összefutunk. Komolyan, én drukkoltam neki, hogy kibírja stikli nélkül, de úgy látszik, kevés vagyok ehhez (is). Kezdődött azzal, hogy a prog.matosokat külön lapra írta a tanár - aki egyébként haláli pofa, olyanokat szól néha, hogy asztal alá esek tőle -, külön az infósoktól és matek szakosoktól. Kábé negyed órája írja a neveket, mindenki elmondja a szakját (mat-inf, alk.mat, satöbbi), erre barátunk megkérdezi, hogy most még nem a prog.matosokat írja, igaz? Nem. Megnyugszik. Aztán sorra kerülünk mi, prog.matosok is. A név mellett kell az e-mail címünk is. Aszongya, az ővé progmatiksz. A tanár visszakérdez, hogy ezt hogy a tökbe írja?
- "Ix-szel vagy csak simán x-szel?"
- "X-szel."
- "Tehát nincs az x előtt i betű?"
- "Nincs."
- "Jó, maga tudja..."
Írja tovább a neveket, megszólal a srác:
- "Tényleg van benne i betű."
Tanár a homlokára csap.
- "Elnézést kérek, de nem értettem a kérdést, azért mondtam rosszul."
- "Jó, menjünk tovább."
Írkálja a levélcímeket is, megjegyzi, hogy a Freemail azért olyan rossz, mert mindenkinek ott van postaládája. Srác:
- "Hát elég lassú."
- "Micsoda? Nem értem, mit mond?"
- "Elég lassú a Freemail a többihez képest."
- "Megint maga az?"
Ezek után nem meglepő, hogy ki volt meglepődve, amikor kiderült, hogy hetente két alkalommal is van óra, és mindkettőre be kell járni, nem csak az egyikre.

Kedvenc géptermünknek ebben a félévben sikerült olyan terheltséget összeszednie, mint még sohasem. Egész héten délután négyig órák vannak benne. Ez azt jelenti, hogy kommersz felhasználásra csak ezután van nyitva. Tehát negyed ötkor szépen felmegyek a lépcsőn, megközelítem a fordulót, és akkor leteszem a hajamat. Legalább huszan dekkolnak már ott, de nem azért, mert nem férnek be, hanem azért, mert zárva van a terem. Rendben, lenni türelmes, nyugodni meg. Várni. Sokáig várni. Nagyon sokáig várni. Háromnegyed ötkor hazajönni.

Itt lehet puttyogtatni!