Nfol · 2006. szeptember 21.

Szórakozzunk, jól

"Futunk." - mondja Michael Scofield a Prison Break S1 befejező epizódjának utolsó kockáin, és ezzel vége lett. Mármint az évadnak. Kurta-furcsa befejezés, de meg kell szokni az ilyet, végülis még csak a Lost S1-en meg az öt évadnyi 24-en tudtam rá edződni. Tökéletesen megfelel arra, hogy máris érdekeljen a következő évad, alig húsz kérdésem volna nagy hirtelen, amire még nem kaptam választ.

Amint egyik szórakozás véget ér, jöhet a másik. Például könyv alakban. Jelen pillanatban olyan regényt olvasok, ami kevésbé hasfalszaggató, mint egy Pratchett- vagy Douglas Adams-mű, de néhol vannak benne kegyetlen részek, amik első olvasatra nem többek annál, amik, aztán pár perccel és pár oldallal később egyszercsak leesik és üt. Nagyot. A könyv címe Gépzongora, írója Kurt Vonnegut. Van benne munkájába belefásult mérnök, van benne nagyon ápolatlan mérnök, sok-sok gépezet, bürokrácia, hülye helyzetek, kifordult világkép, törött fényszóró és egy halott macska is. Meg ilyenek, mint:


Ami azt illeti, bizonyos szempontból jobban örültem volna, ha sosem találkozom magukkal. Sokkal kényelmesebb, ha az ellenfelet kellemesen homogén, gonosz tömegnek tarthatjuk. Most aztán kénytelen leszek kivételekkel összemaszatolni a világképemet.

Persze szórakozni másképpen is lehet még, például igazán remek mulatságnak ígérkezik mifelénk egy mezei beiratkozás is, amit a délután folyamán megejtettem. De nem szórakoztam túl jól, mert nem volt min: az eddigi kétszer sorbanállós, papíron kreditet számolós, érvényesítőplecsnit rátevős, indexleadós procedúrát felváltotta egy egyfázisú operáció, miszerint bemegyek, elvesznek mindent, a kártyákat visszaadják, nyomtatnak jogviszony-igazolót és kész, mehetek dolgomra, alig két perc alatt. Szóval a beiratkozás helyett mégiscsak a könyvet ajánlom inkább.

És akkor most tegyünk kísérletet arra, hogy kebelünkre öleljük legújabb kedvesünket. Windows Vista Release Candidate 1, jövök! :)

U.i.: Valség gyakorlat for prezident!

Itt lehet puttyogtatni!