Subject: Küldd tovább!

Nfol @ 2006. május 6.

Jól van, bevallom, lusta vagyok. Most már sokkal jobb. Az előbbi jellemző viszont nem bír semekkora jelentőséggel sem ma, sem holnap, sem a mától május végéig terjedő időszakra vonatkozólag. Addig ugyanis nagyon forró lesz a helyzet mifelénk. Néha veszünk majd levegőt is. Tudom, nem nagyon kéne...

Szóval ha nem lesz új bejegyzés hétközben, akkor nem megijedni kell, hanem reménykedni, hogy hétvégén lesz; ha meg hétvégén sem lesz, akkor reménykedni, hogy egyszer csak lesz. Mialatt a blog tetszhalott állapotában fog leledzeni, én megpróbálok a lehető legjobb eredménnyel átjutni a következő két-három pályán, pedig már mind a tíz helyre mentettem valamit, az inventorymban alig van valami használható, az ellenfelek viszont elég táposak. Nem, raidelni nem lehet.

Addig is módfelett örülnék annak, ha engem mindenki kihagyna a listájából akkor, amikor elküldi minden egyes ismerősének a legutóbbi körlevélborzalmat kétszer. Tegnap ugyanis éppen a körlevelekről beszélgettünk S@tival, és miközben a tudományosságnak egy igen magas fokát elérve társalogtunk a hoaxok és társaik közösségformáló szerepéről, beléptem iWiW-re, ahol lelkesen villogott a gépház, hogy van négy levelem. Én ugye jóindulatú, kedves, kellemes természetű egyén vagyok - már amikor, mert tegnap este éppen nem voltam az, hiszen egy kellemesen elköltött ballagási vacsora után hazatérvén a programozás házikat szemrevételezve újfent élnem kellett a gyanúperrel, miszerint EZEKNEK ELMENTEK OTTHONRÓL -, és gondoltam, hogy bizonyára valami személyes, netán valami fontos dolog miatt kaptam levélkéket ennyi embertől. Még majdnem az is felötlött bennem, hogy valaki hirtelen hiányomat érezte, és azért küldött levelet. De nem...

Szóval négy alkalommal törölhettem ki ugyanazt a teljességgel kamu, kamunak látszó és egyébként is tipikus körlevél kategóriájú üzenetet, amiben értesítenek engem, mint felhasználót, hogy küldjek levelet mindenkinek, akit ismerek, hogy megtudják, kik az aktív userek; és ha így teszek, minden ötven levél után kapok egy meghívót. Rohadt jó, így is van vagy hat meghívóm, viszont ebből legfeljebb hetet tudok csinálni, mert nincsen kétszer ötven ismerősöm, szóval nekem konkrétan akkor sem érné meg, ha igaz volna. De ha már itt tartunk: eladó hat meghívó, darabja 20 euró plusz csomagolási- és postaköltség. Csak fizetsz és már viheted is! Elküldöd valakinek, aztán meg anyázol, hogy megint lehalt az egész oldal...

A következő hír akár ugyanilyen hoax is lehetne, de nem az, és éppen ettől félelmetes. Van ugyanis egy orosz illetőségű ember, névszerint nem tudom, kicsoda, de valami eldugott egyetem eldugott tanszékén üldögél naphosszat a maga eldugott valóságában és gonosz mosollyal a szája szélén bizonyítékot gyűjt. Immáron több évtizede. Lenin ellen. Jól látod, emberünk bírósági feljelentést tett, amelyben azzal vádolja hatodik Lenint (merthogy V.I. Uljanov, aka. Lenin, de ez már annyira régi poén, hogy talán senki nem emlékszik rá...), hogy személyesen ő a felelős több millió szovjet haláláért és még több millió szovjet életének romba döntéséért, továbbá hogy Lenin tulajdonképpen hihetetlen nagy f***kalap volt, és azért van neki mauzóleuma is, mert olyant még nem láttak addig arrafelé. Mármint akkora f***kalapot. Addig. Azóta voltak újabb esélyesek. A bíróság egyébként MÉG nem indított eljárást, mert szerintük komoly nehézségekbe ütközne a bizonyítás, valamint az sem könnyíti meg az ügyet, hogy a gyanúsított régóta halott. Azért én adnék az ügynek egy esélyt: hamarabb lenne eredmény, mint a Kulcsár-ügyben.

Nos, ez itt a vége. Aki ballag, annak jó ballagást és kívánom, hogy ne aléljatok el, ha a ti ballagásotokon is felhangzik az a három darab ballagási nóta, ami minden egyes ballagáson elhangzik úgy negyven éve. Aki érettségizik, annak kívánom, hogy ne remegjen a keze és ne úgy jöjjön ki a teremből, mint ahogy én szoktam kijönni kalkulus gyakorlatról. Aki nem érettségizik, az örüljön, hogy nem érettségizik, kivéve, ha oda jár, ahová én, mert akkor nehogy örülni merjen ilyen borzalmak közepette. Borz-alom.