Nfol · 2006. március 26.

Parizer

Tíz óra öt perckor Nfol úgy érezte: az elmúlt egy óra egy pillanat alatt szállt el. Kicsit elmerengett ezen gondolat felett, majd a kezében szorongatott karórát letette az asztalra, és indult a szoba másik oldalán lévő hifitoronyhoz, hogy átállítsa az órát.

Még tegnap akartam említeni - ami azért vicces, mert ha tegnap délben jutott ez eszembe, és ma délben megint, akkor nem huszonnégy, hanem huszonöt órával van később, ami mégis egyetlen nap... -, hogy olvastam Shadow blogját és büszkeség öntötte el kicsiny lelkemet, amikor a karakterek olyan kifejezéssé álltak össze, amely kifejezés a kiértékelés után határozottan pozitív képet fest jelen bitkupacról és az ezt előállító személyről. Köszönöm, igyekszem, így tovább. És ezúton kérek elnézést azoktól, akik péntek este Skype-on tartózkodtak és egy bizonyos S@ti nevű ismerősük egyik pillanatról a másikra velőtrázó nevetésben tört ki, megzavarva ezzel a dominók nesztelen borulását: én hoztam ilyen lehetetlen helyzetbe.
(Fizetett hirdetés: Szeretne nevetni? Igen? Vállaljuk nevetések, röhögések és kuncogások ügyintézését, korlátlan mennyiségű kivitelezését. Kedvező ár, garantált nevetés, kreativitás! Márciusban ajándék hőmérő (majdnem pontos)!)

Beszéljünk az időjárásról. Tavasz van. Tegnap teljesen okés hőmérséklet, sütött a nap, mindenki örül, előjönnek a madarak és a motorosok, előbbiek repkednek, utóbbiak ritkábban, de mégis. Ma majdnem ugyanez, kivéve, hogy délután leszakadt az ég, természetesen ekkor voltam úton Debrecenbe. A jól ismert kereszteződésben kevésbé megszokott dologgal találtam magamat szembe: egy kihúzható kerítéssel. Ezt ügyes kezek úgy húzták ki, hogy egyik oldalán nulla hely van, a másikon valamivel több, de ott van egy oszlop, amely mellett csak bonyolult manőverezéssel sikerült elhaladnom. Mint kiderült, az utcában megint felbontották az aszfaltot valami csőtörés miatt, és mivel az útburkolat helyett egy három méter mély munkagödör leledzik a helyszínen, az átmenő forgalmat a garázssorra terelték. Mivel ilyenkor a vízvezeték-hálózatnak szokása telemenni mindenféle szutyokkal, sok jóra nem számítottam a vízcsap eltekerésekor, de az az iszapszerű izé, ami kizubogott a csapból, felülmúlta minden várakozásomat.

Apropó, MotoGP. Nem, én sem tudom, hogyan jutott eszembe a MotoGP az iszapról... Szóval elkezdődött a motoros bajnokság is, a jerezi futamon Talmácsi Gábor a nyolcadik helyen ért célba, ami nem kis teljesítmény, hiszen Gáborunk csak két adag infúzió lecsorgása után tudott motorra ülni a futam előtt pár perccel... Az mondjuk tetszik a közvetítésben, hogy ketten beszélgetnek és az egyik selypít, a másik meg egyszerűen nem érti, mi történik a képen. Majdnem olyanok, mint a Palik-Czollner popduó, csak kevesebb az ordítás, kevesebb a "hát ugye", valamint no cukor. A Debrecent meg legyőzte az Újpest 2-1 arányban. Nagyon aranyos volt, hogy a meccs végén a riporter éppen Supka Attilát, a Debrecen edzőjét kérdezgette arról, hogy milyen sportszerű mérkőzés volt ez a mai, közben a lelátóról szép magyar indulat- és szitokszavaink foszlányai hallatszottak bele a mikrofonba, amint a két szurkolótábor egymással vívott véres szájkarate-párbajt.

Itt lehet puttyogtatni!