Huszonnégy

Nfol @ 2006. március 24.

Szinte látom magam előtt S@tit, amint elolvassa a bejegyzés címét és azonnal elkezd kombinálni, hogy vajon mit látott ez az Nfol abban a remek dzsekbór-sorozatban, hogy még a címnek is ezt adja; és látom magam előtt az arcára kiülő apró fintort, amint ráébred, hogy a huszonnégy nem más, mint a mai dátum, és picit bólint is a fejével, hogy ezt most benézte :].

Ez a reggel arról nevezetes, hogy idén először sütött a nap ilyen korán, ez pedig némileg csökkentette a Kalkulus 2 előadás iránti káros érzelmek mértékét egy elfogadható szintre. Ezzel együtt az előadás külön élvezetes volt, annyi vicceset hallottunk ugyanis, hogy még... Rövid tartalomjegyzék:

A kínaiak sok mindenhez értenek a népességszabályozáson kívül is. Építettek például egy szép hosszú falat, feltalálták a puskaport és a műszálas, beépített áramgenerátoros polárpulóvert, ám valami minduntalan kifogott rajtuk: a torlódási pont. Mivel a kínaiak sokan vannak, de nem elegen, nem képesek torlódási pontot alkotni a világ halmazán, emiatt nem is lehetnek folytonosak a világban, egyenletesen folytonosak meg pláne nem. És határértékük sincsen. Pedig annyi mindent gyártanak, jajj... Így őket nem fenyegeti az a veszély, ami mondjuk egy folytonos függvény mintájára elkészített pályaudvar-tetőszerkezetet igen, hogy tudniillik beesik rajta egy bomba és akkor a lyukon becsöpög az eső, a matematikusok meg rohannak felfelé, arrébb lökdösve a tetőfedőket, megszakadt folytonosságú függvényt nézni.

És hála Herr Kollégának, megtanultuk azt is, hogy Kalkulus 2 előadáson nem szabad rákérdezni nyilvánvaló dolgokra, mert abból házi feladat kerekedik olyan feltételekkel, hogy ha nem tudjuk megcsinálni, akkor Herr Kolléga fog kimenni a táblához a megoldással. A fenti jellemzőkkel rendelkező folyamatot elnevezem önszivatásnak, ugyanis lehet tippelni, hogy vajon mindenkinek meg lesz-e oldva a házija... :)

Amíg WarPriesttel a villamost vártuk - azaz ő várta a villamost, én meg a buszt -, láttunk hülye autóst, meg előadtam, hogy hazamegyek és beállok az ablak elé napozni, mert odakint hiába süt a nap, ha közben nincs ereje, és nagyon úgy fogok kinézni, mint egy erőből napozó német túrista, ahogyan azt Fábry úr előző este felvezette volt. Kár, hogy a Lothart kihagyták a kitüntetettek közül, szerintem a "sokkal több pénzért picivel jobb, majd picivel rosszabb teljesítmény nyújtása"-kategóriában tarolt volna, mint a Brokeback Mountainban a himbálózó lo... lopótök a szélben.

Hogy S@tink mégse csüggedjen, így a végén megemlítem, hogy a 24 második szezonjában bizony akkorák a karakterek, hogy alig merek odanézni néha, pedig tudom jól, hogy még koránt sincs vége az eseményeknek... "This isn’t over yet." - says Jack as he is down on his knees with a machine gun targeted on his head by ****.