Nfol · 2006. március 19.

A gyorsindító

Ez a vasárnap korábban kezdődött, mint az átlagos vasárnapok, ugyanis Forma-1 rajongóként az ember nem elégszik meg holmi ismétlésekkel, csakis az igazi, élő közvetítés jöhet szóba, mint megtekintendő médiaesemény. Ilyenkor az egyszeri rajongó - a továbbiakban: én - komoly áldozatokat képes meghozni szeretett sportműsoráért, úgymint első, korai ébredés és második, rajt pillanatában történő ébredés, mindez ugye vasárnap reggel hétkor. Mondjuk megérte felkelni olyan korán, jó meccs volt, csak kár, hogy a közvetítő szakmunkásemberek a korai időpont okán túlzott mértékig vetettek be a nézőre álmosítólag ható nyelvi szóvirágokat, valamint beszédhangjuk monotonitását is csak el-elvétve törte meg Palik indokolatlan ordítása. Nem is értem, mit gondol ez az ember: Alonso nem fog attól hamarabb kiérni a boxból, ha innen Magyarországról ordít neki.

Futam után megírtam Kakukknak - aki főállásban a rokonom, és hamarosan lesz neki is olyan oldala, amilyet szeretne - az előző este megígért CSS-formázott lapkódot, amelyen érdekes dolgot fedeztem fel, ugyanis valahogyan sikerült úgy megírnom, hogy a saját oldalam CSS-eiben rejtőző hibák egyikét is meg tudtam kerülni vele. Persze csak miután fél órányi szemfolyatás után rájjötem, hogy a tartalmat kezelő divemnek nem az a neve, amire én emlékeztem... Így viszont más hiba jött elő, inkább nem bántottam tovább.

A Debrecenbe vezető úton fantasztikus új élménnyel lettem gazdagabb, ugyanis a kedves útépítő bácsik elterelték a forgalmat a legrosszabb állapotú útszakaszról egy frissen átadott, a Nyíregyházát elkerülő és az autópályára felvezető útszakaszra. Jelenleg kissé érdekes az összkép, mert megy az ember a sárga festékkel lekent felezővonal jobb oldalán, örül, hogy nem esik ki az autó alól a felfüggesztés, közben meg kinéz oldalra és lát egy felborult, rozsdás talicskát meg rengeteg kőhalmot. Azért, hogy mégse legyen teljes az öröm, az új részről a régire visszatérő mintegy öt méteren megmaradt három kátyú, amelyek kikerülhetetlenek. Szép. Tetszik.

Hogy az egyik, számomra kedves blog szerzőjét utánozzam picit, most megmagyarázom a címet, hihetetlenül kreatív módon, miközben a hőmérő 22,2 fok Celsiust mutat, mert ezen vannak kéttizedes vonalkák is, bizony, ráadásul csütörtök sincsen. Szóval gyorsindító: RKLauncher. Előtte volt még ObjectDock is próbaként, de azt nem erőltettem, valahogy a Stardock hozzáállása nem tetszik nekem. De rossz most nekik. Itt van viszont az RKLauncher, amely szép, jó, kis méretű, kezeli a szép .png-ket ikonként és... a konfigurációs állományait kézzel érdemes szerkeszteni. Na meg mivel inaktív az autostart választógombja, külön kell hozzáadni a programot az indítópulthoz, hogy elinduljon magától. KTamástól kértem némi infót a programról, hiszen ő régóta használja, cserébe a bb4win projektről kérdezett. Ez kimeríti az információcsere fogalmát, azt hiszem. Úgyhogy én most megyek is szerkeszteni, mert az jó.

Itt lehet puttyogtatni!