Nfol · 2006. február 26.

Dropping litter

Havazik. Csak tudnám, minek. Pénteken este a szomszédunk azt mondta nagy vidáman, hogy még eshetne egy kis hó; most nem mer kijönni a házából. Amint mgpróbálná, azonnal a nyakán keresztülmenő dobóíven indulna el néhány hólapát, barátságos szándékkal természetesen, mert mi rendes szomszédságban lakunk és nem számoljuk, hogy egyesek naponta hányszor mennek a vegyesboltba sört inni (egyébként hatszor...), nem figyeljük, hogy kinél mennyi ideig áll az udvaron egy ukrán rendszámú gépjármű (egyébként fél óráig...) és azt sem tudjuk, hogy az út csúszásmentesítésére lerakott homokhalomból hány talicskányi föld lett magáncélra elhasználva (egyébként kettő...). Mint mondottam volt, jó szomszédok vagyunk mi.

Délben meccs volt a tévében. Gyanús nekem az RTL Klub fociközvetítése. Valahogy úgy sikerült a tavaszi forduló beosztása, hogy vasárnap mindenképpen játszik a Fradi, így hát a Fradi meccsei vannak közvetítve. Más egyéb csapatot csak akkor látni a közvetítésen, ha a Fradi ellen játszik. Érdekes, na, átkozottul érdekes. De legalább jól játszana a Fradi...

A híradóban is képesek olyanokat mondani, hogy felmerül az emberben a kérdés: mi a helyzet a kergemarhakórral? Például, valami bűneset kapcsán az ügyben megszólaló tiszt a következőt nyilatkozta a televíziónak: "...az ügy kivizsgálása után ki fog derülni, hogy megtörtént-e a súlyos testi sértés megalapozott gyanúja..." Ez azért nagyon szép mondat volt, akár Garamvölgyi is mondhatta volna, aki szerint a rendőrök nem járnak a BKV eszközein, de másnap igen; biztosan álmában eszébe jutott a dolog...

Vicces dolog ez a Kátyúvonal (R) is. Történetesen a négyes főúton van egy szakasz, amelyről egész nap tudnánk csevegni a feltehetőleg bájos hangú ügyfélszolgálatos kisasszonnyal, aki megígérné, hogy legfeljebb két napon belül kijavítják a hibákat az úton, mert neki az van a papírjára írva, hogy két nap, és kész... az az útszakasz pedig nem két napja olyan, hanem három éve. És nekem ne magyarázza már meg senki, hogy a közlekedés-biztonságot nem veszélyezteti az a sok kis repedés az úton, amitől az embernek az az érzése, hogy a Balaton felé megy a régi M7-esen kétszázzal, hogy másodpercenként kettőt bukkan a kocsi. Valami mondjuk történt az úttal, múlt héten volt rajta három akkora púp, hogy közvetlenül mellette elhajtva az autók alja felakadt rajta; most a púp eltűnt, helyén egy feleakkora lyuk van. Hiába, ezeknek a hülye magyar autósoknak semmi nem elég jó...

Elkezdtem nézni a Jack Bauer nevével fémjelzett, babazsúrokról és diétás ételekről szóló sorozatot, hát, kell hozzá lelkierő, hogy ne idézzek egy sort sem belőle. Helyette asztalfotó:

06022701s.jpg

Itt lehet puttyogtatni!