Linker

Nfol @ 2006. február 6.

Linker, külföldiül kapcsolatszerkesztő. Szerepe az, hogy a tárgyprogramból előállítsa a futtatható kódot. Esetemben a linker is én magam vagyok, hiszen kizárólag én magam tudom felépíteni félév elején a kapcsolatot az egyetemi órák és magam között. Ez egy igen nemes feladat, sok-sok apró buktatóval és még több próbaverzióval, amelyek akár percenként is változhatnak. Mert hiába dönti el a user, hogy vasárnap este időben lefekszik annak érdekében, hogy hétfőn már pirkadatkor ott lehessen az órarendet tartalmazó táblák előtt, ha akkor jut eszébe blogot írni, amely a krónikus ötlet- és ihlethiány miatt prímán elhúzódik éjfélig. Így hát user hétfő reggel úgy megy be az egyetemre, hogy az első órájáról rögtön hiányzik. Különben is aggassák fel a fára azt, aki hétfőn nyolctól már órát tart első héten!

A nagy káoszba némi vidámságot csempészett, hogy WarPriesttel is találkoztam, meg még egy rakás emberrel. Lassan nem tudok úgy bemenni egy egyetemi épületbe, hogy ne jöjjön szembe valami ismerős, kezdek is elméleteket gyártani ez ügyben... Sanyiék ajánlottak egy órát - Fejezetek a geometriából -, amelyre beülve megismerhettem Bácsó Sándort, aki egészen megdöbbentő szarkaszmussal adja elő az anyagot - merthogy ő is megtartotta az órát... -, és bármilyen nehéz is megállnom, nem fogom most leírni az ő preferált időkitöltő szövegegységét, hiszen későbbre is kellhet poén. A jelentkezéssel viszont probléma volt, előadás alatt a 30-as limitet 33-ra emelték, de mire vége lett az órának és mentünk volna feliratkozni, valami molekuláris bioizék már felvették a tárgyat, hiszen nekik úgy kell a geometria, mint egy falat kenyér. Ennek megfelelően a gyakorlat után a gyakorlatvezetővel megkérdeztük Bácsó tanár urat, hogy most mi lesz, mert ha megint emelnek a limiten, akkor mire én megteszem azt a száz métert onnan az ISzK-ig, addigra megint nem lesz hely. Megszületett hát a döntés: megyünk az adminokhoz és ők felvesznek engem jól. Ja, jól felvettek...

Benyitunk az irodába, kedves hölgy üti a Neptunt, annak is az admin felületét, amit ugyebár nekem nem szabad látnom (...). Előadjuk a problémát, ő bővíti a limitet eggyel, aztán átmászik az én adataimhoz és megpróbálja felvenni nekem a tárgyat. Először is, mivel én programtervező szakon vagyok, valószínű, hogy a szakmai tárgyaimat nem a TTK-s alapképzés nevű profilban lehet megtalálni, de ezt én tudtam, ő meg nem. Szólok, hogy nem lesz jó, jön a válasz, hogy ő az admin, ő tudja. Tudja is remekül, öt perc után mégis profilt vált. Rendben, már a PTM-et nézzük, csakhogy a tárgy sem a szakmai tárgyak, sem a képzés tárgyai között nem szerepel, ami nem meglepő. Kétségbeesés a köbön. Mondom ott van a harmadik fül, az intézményi, meg is nézi, de mivel az teljesen üres, úgy dönt, hogy inkább kijelentkezik és majd én lépjek fel a Neptunra és vegyem fel magamnak, mert hátha úgy megy. Na igen, a gond csupán annyi, hogy azidőtájt a Neptunt kétszázan próbálták elérni, így ott sem lehetett belépni. És higgyétek el, egészen hihetetlen azt látni, hogy a Neptunba való sikertelen belépéskor felugró hibaüzenetnél az admin megnyomja a súgó gombját, hogy megnézze, mi lehet a baj, miért nem elérhető...

Végül visszalép az adminba, a név-jelszó párosnál szólnak, hogy esetleg forduljak el, hiszen nekem nyilván lételemem a Neptun admin jelszavának az ismerete... Belép, végigjárjuk az előző utat megint, aztán szétteszi a kezét, hogy nincs meg a tárgy. Mondom megint, hogy intézmény fül, odamegyünk, megint üres, viszont alul van egy keresőmező, ami kód alapján megtalálja a tárgyakat, és amelynek működését minden hallgatónak levélben ismertették anno, fura, hogy az adminoknak ezt nem mondták. És mit ad a Fennvaló, ott a tárgy, fel lehet venni. Admin megnyomja a jelentkezés gombot, majd közli, hogy most a gyakorlatot is felveszi nekem az előadás mellé. Arcom elsápad, vércukrom leesik, de megtámaszkodom a szekrényben. Que? Hogyhogy felveszi külön? És főleg: minek? Hát azt egyszerre vette fel éppen az imént! Adminok, ehh...