A gép forog, az alkotó pihen

Nfol @ 2005. szeptember 12.

Ködös, párás, hideg reggelre és vadállatok csörtetésére történő vidám ébredés mindenki vágyálma, így az enyém is. Rövid reggeli önráncbaszedés után irány a buszmegálló, ahol mindenki kabátban vagy vastag pulóverben várja a késő buszt, csak egy legény van barom a vidéken, aki pólóban ácsorog.

A tanulmányi osztály ajtaja előtt az a régi vicc jutott az eszembe, amikor a kis csiga a szüleit kérdezgeti, hogy hogyan lehet átjutni az út túloldalára és az apja azt feleli, hogy oda születni kell. Itt csupán a sor elejére kell születni, azt ugyanis nem hiszem el, hogy a Playstation Portable megjelenésének hajnalán az üzletek előtt hálózsákban fagyoskodó japánokat leutánozva valaki még tegnap este, zárás előtt letáborozott ide, az ajtó elé. 7:50 van, a nyolcas nyitás még odébb van, közben a sor vége tőlem exponenciálisan távolodik. Merthogy én nem a sorban állok, hanem mellette, és javában tárgyalok másokkal az élet szépségeiről. Felinvitálnak a kollégiumba magukhoz, ott van Neptun is meg asztal is, sőt még szék is akad. Tárgyakat veszünk fel egymás után, van, aki akkor ébred a szobában az előző esti "szezonnyitó" után. Miután fél óráig úgy állt a fal mellett, hogy nem lehetett eldönteni, ébren van-e, kijelentette, hogy neki semmi dolga ezen a héten, úgyhogy este megint berúg. Továbbá akadékoskodott, hogy miért bújja mindenki a Neptunt ilyenkor, hiszen tök hülyeség az egész, ő meg nem tudja megnézni a sportoldalakat.

Ekkor már olyan tizenketten voltunk a koliszobában, úgyhogy inkább visszamentem a TO elé, és miután a sor hosszának meghatározásához nem volt szükség távcsőre, beálltam a végére. Az ajtónál egy igencsak értelmes emberke engedte be a rabszo... a hallgatókat az emberev... az emberbarát adminisztrátorok ketr... asztalaihoz, valamiért mindig oda küldött be valakit, ahol a legtöbben álltak éppen. Még nem értem a logikáját, megoldásokat várok!

Aztán sorrakerültem, felhúztak a nyársra és elkérték az indexemet meg a papírokat, amiken a dékánhelyettes főhatósági személy elhelyezte kézjegyét egy aprócska, "de alig látszik" kávéfolttal egyetemben, a derék admin meg önmagát irtó poénosnak vélve benyögte, hogy "Azért nem kellene lekávézni a papírjaidat". Én is kedvellek bazmeg...

Fénymásol, pecsétel, ragaszt, elküld. Már ott sem vagyok, szevasz világ. Innék valamit, mert az arcom belső oldalán már kezdem érezni a Kalahári-sivatagot, a büfében 230 egy fél literes akármi, az automata ideadná 180-ért, ha lenne apróm. De nincs, a papírbankót meg nem tudom úgy összeorigamizni, hogy elfogadja fémpénznek, úgyhogy 230 mínusz.

A Szigligeti utcában egyébként ma lomtalanítás van, ezért már tegnap délután is Kilimandzsáró-mászó csoportok érkeztek a kapu elé gyönyörködni a lomkupacban. Mert akkor még lehetett, de később több hullámban megérkeztek a gyűjtögetők, akik Lajcsi-haknit megszégyenítő hangosítással nekiestek a cuccnak és hamar szétterítették az egész utcában.

Éppen akkor mentem be a kapun, amikor az egyik bagázs megérkezett és a zsebemben megcsörrent a telefonom. Tudni kell, hogy a csengőhang egyfajta kattogással indít, mert a megkurtított mp3-at rosszul effekteztem. Felfigyeltek rá a kotorászók, az egyik odalökte:
- Há mi káttog úgy, kishávír?
- Sugárzásmérő.
Erre eldobta a kezében tartott vegyszeres dobozt és eltekert.

Estefelé, két pánikszerű bealvás közben beújítottam valamit megint, csak hogy megint alakítsak ezen az oldalon. Tudom, hogy ez már-már betegesnek tűnik, de egyszerűen nem tudok most agyilag leállni, mindig eszembe jut valami, aztán ha még meg is valósítható, akkor főleg nem maradok nyugton. A legújabb gadget rögtön a banner alatt látható; az adott hónap nevére kattintva máris az adott hónap első bejegyzésére ugrik a blog. Ezt a dolgot anchornak nevezik, ami ugyebár horgony magyarul, és jól példázza, hogy van még rengeteg lehetőség számomra a HTML-ben amikről még nem is tudok. S@ti, hogy örülj, elárulom, hogy a Wordpressben gyakorlatilag ugyanezt műveli a blogmotor automatikusan, és egyáltalán nem kell vele vesződni. De kommentelés nem lesz nálam sem. Viszont kijavítottam a linkedet is. :D

Ha már másokat ajánlgatok: látogassátok meg PasTheLod blogját is, eszement jól ír a fazon. Persze aki nem bírja mások napi hisztijét, sőt, egyenesen fáj neki, ha valaki napi hisztit ír a saját weboldalán, az nehogy odaklikkeljen!

Éppen játszott: The Chemical Brothers - The Big Jump.