Százból egy...

Nfol @ 2005. szeptember 8.

Ilyen ellentmondásos mérkőzést, mint a tegnap esti, igen ritkán látni a magyar válogatottól. Mert a FIFA világranglistáján a tizenhatodik helyen tanyázó svédek és a hatvanhetedik magyarok között olyan különbségnek kellett volna lennie, amilyen a mérkőzésen nem volt. Sőt azt kell mondanom, hogy a magyar válogatott önmagához képest nagyon is jó teljesítményt mutatott, a svédek meg csak elvoltak maguknak a pályán, amiben az eleinte bizonyára lámpalázas, ezért kissé megkérdőjelezhetően ítélkező bíró is partnerük volt. Komolyan mondom, a magyar csapat talán most játszott a legjobban, ehhez képest a Málta elleni 4-0-ás győzelem is csak piskóta volt. És mégsem sikerült legalább a döntetlennel kibírni a meccset.

Pedig, ahogyan azt a végén Lothar Matthäus is elmondta, mindenben jobbak voltak a mieink, több helyzetük volt, több kidolgozott, taktikusan felépített helyzetük, a hiba csak a befejezésben adódott, mert valamelyik láb mindig odaért a favágó alkatú svéd hátvédek részéről. Ők pedig úgy nyertek, hogy arra senki nem számított: a kilencvenegyedik percben, több magyar akció után hirtelen villant egyet Ibrahimovics - akiről már a meccs közben is az volt a véleményünk, hogy rúgják fel, verjék meg, tolassanak rá a sérültszállító kisautóval, mindegy, csak takarodjon el a pályáról - és egy igen szerencsés mozdulattal megtalálta a kapunak azt a húsz centiméterét, ahová százból egyszer talál be valaki olyan szögből, mint ő.

Úgyhogy baromira sajnálatos a végeredmény, derült égből a villám, csak más, mert ez nem lecsapott, hanem lesújtott, és nem egyetlen embert vágott földhöz, hanem egy egész országot. És most, hogy ezt leírtam, most érzem át igazán a jogosságát annak, amit Matthäus az interjúban mondott, élő, egyenes adásban, bele a kamerába:

"They killed us with this fucking goal."

Gondolom ezt mindenki tudja értelmezni, még a szinkrontolmács is tudta, éppen ezért fordította így:

"Megöltek minket ezzel a borzalmas góllal."

És igaza van mindkettőnek. Ez a mérkőzés gyakorlatilag tökéletesen érdektelenné tette a további világbajnoki selejtezőket, a szakkommentátor megint elmondhatja majd, hogy "majdnem félig van a stadion", az RTL-en kényelenek lesznek idióta játékokkal meg beszélgetésekkel felvezetni a meccseket. És megint egy VB, ahol nincs piros-fehér-zöld zászló az olaszokén meg az írekén kívül. De lehet, hogy az íreké inkább narancssárgás és nem piros.

Újabb két érdekes dolgot fedeztem fel a Nokia 6230i-vel kapcsolatban, mindkettő olyan jelenség, amit nem tartott volna tíz percnél tovább kijavítani.

Az első az, hogy szövegbevitelkor a korábban megszokott karakterrendet átalakították. Ha korábban egy sms-be á betűt szerettem volna írni, akkor a kettes gombot kétszer megnyomva lett is á betűm; most viszont hiába van magyar nyelvűre állítva a telefon, a betűk így jönnek egymás után: a, b, c, 2, ä, ae, fordított vesszős á, á. És ez gáz.

A másik probléma is a magyar nyelvvel kapcsolatos. Tudvalevő, hogy ugyanaz a szó magyarul általában 30%-kal hosszabb, mint angol megfelelője, szenvednek is ezzel a játék- és szoftverhonosítók, hogyha a program karakterlimites. Namost, a készüléken is ugyanez tapasztalható, ám nem lettek a parancsok lerövidítve, inkább a hosszabbakat kisebb betűvel írják ki a képernyőre. Gagyi.

Éppen a fentiek miatt használom a telefont angol nyelvű beállításokkal. Így minden felirat a helyén van, az sms-ek többségében úgyis elvesznek az ékezetek - sokat sms-ezek, de az á betűk helyén szinte mindig a van -, hihetetlen, hogy a videotelefonálás küszöbén egy egyszerű karakterkonverzió ennyire megoldatlan.

Ezek mellett végrehajtottam megint egy kis fejlesztést a menün. Zsubi segített feltaláni a spanyolviaszt a kétoldalas menü javaslatával, amit meg is alkottam, csak hát... eléggé idiótán nézett ki a végén. Úgyhogy Bé Tervre ugrott a problémamegoldó áramkör, lenyíló menük lettek, amik nem is lenyíló menük, csak annak látszanak és ez éppen elég egyelőre. Hogy minden világos legyen, itt egy elég fárasztó vicc is:

Két amerikai turista Walesben kirándulgat kocsival. Megállnak ebédelni Llanfacwyrnirbwlantyslioggichban és egyikük azt kéri a pincérlánytól:
- Mielőtt rendelünk, segítene eldönteni a vitánkat? Megtenné, hogy lassan, tagoltan kimondaná a hely nevét, ahol vagyunk?
A lány odahajol, és szótagolva elmondja:
- Bööör-ger-kiiing.

Éppen játszott: Asian Dub Foundation - Tank - 04 Round Up