#179

Nfol @ 2005. július 29.

Továbbra is döglök megfelé a melegtől. A hazaúton annyi bosszankodtam, mint az odaúton, de lehet hogy többet is...

Ugyanis módfelett képes vagyok felb***ni az agyamat azon, hogy egy nemzetközi forgalmat is bonyolító főútvonal esetén a szeretve tisztelt közútkezelő akármi úgy ütemezze a munkákat, hogy 100 km hosszon végig fel legyen túrva, ki legyen maratva, ne legyen felfestve, le legyen korlátozva valami. Igen, 4-es főút: Nyékládházánál felújítják a vasúti felüljárót, ezért másfelé kell kerülni, a település keskeny és kacskaringós utcahálózatán, ami különösen szórakoztató ilyen melegben (+10 perc legalább); a sajószögedi átkelő szakaszon az út mindkét oldalán bicikliutat építenek, 30-as tábla, kétoldalt táblák, néhol az út közepén is, kerülni egy marha nagy kátyúban lehet csak; utána épphogy felgyorsítanék, 60-as, majd 40-es korlátozás, mert egy nyílegyenes, belátható 15 km-es szakaszon új burkolatot terítettek és még semmi jelzés nincs felfestve. Aztán majdnem ráhajtunk az autópályára, a polgári elkerülőn ügyesen felmarták úgy 150 helyen a burkolatot, most mindenütt akkora lyukak vannak, hogy két Trabantot bele lehetne vasalni, ráadásul kamionok, teherautók tonnaszámra jönnek-mennek. Tiszavasváriban mókás dolgok vannak, éppen a legforgalmasabb kereszteződésnél van sávszűkítés, egy kamionos kicsit megakadt, emiatt minden irányban beállt a forgalom. Nyíregyházáig további sebességkorlátozások vannak, ami nem is gond, mert elég szemét út egyébként is, csakhogy alig tartja be valaki (én sem, a +10 km/h-s ráhagyás azért megvan), illetve hülye módon van megoldva. Merthogy: megyek, 60-as tábla. Lassítok 70-re. Tovább. 70-es tábla. Tartom. 40-es tábla. Anyádat.

Mindenesetre egyben hazaértünk, a nyakam kiállt rendesen, a bal térdem is a sok kuplungolástól. Még sosem vezettem 150 kilométert egyhuzamban.