Nfol · 2015. november 28.

Haute couture

Nagyjából én vagyok az utolsó, aki aktuális divattal (vagy baconszalonnával, GPS helymeghatározóval, ATM automatával és ittas Borisz Jelcinnel) kapcsolatban felszólalhat, de most úgy érzem, feltétlen ki kell írnom magamból ezt-azt ezekről a mai fiatalokról.

Egyrészt sajnos menten elkap a röhögőgörcs, amikor azt látom, hogy valaki kabátban, sapkában és dizájnosra szaggatott-lyuggatott szárú nadrágban vacog a buszmegben – mondjuk eleve nem értem, miért ad bárki pénzt egy olyan ruhagyártó cuccaiért, amelyik nyilvánvalóan annyira a legalja minőséget képviseli, hogy már a raktárban felfeslik a szövet az unalomtól –, másrészt most kell venni ízületi gyulladáscsökkentő cuccokat gyártó cégek részvényeiből, mert az a hipotézisem, hogy a tizen-huszonéves korosztály megszállott ragaszkodása a boka felett végződő nadrágszár plusz titokzokni és futócsukának látszó lábbelik kombinációjának őszi-téli viseléséhez valójában egyfajta burkolt dekadencia és ötvenedik születésnapjukra mindannyian szarrá ment térdeket és bokákat kérnek.

Következő riportunkban a milánói divathétről jelentkezünk.

Itt lehet puttyogtatni!