Keddie Irvine 13

Nfol @ 2014. február 25.

A sorozat egyik korábbi részében már láttuk, mi kerekedik abból, ha egy menő olasz divatszakember kerekít magának Forma–1-es istállót. Most nézzük meg, hogyan teszi ugyanezt egy német lakókocsigyáros: íme az Eifelland F1-es csapatának rövid története.

Rolf Stommelen, Eifelland E21, 1972

Günther Hennerici egy sikeres lakókocsigyár tulajdonosaként nem csupán a reklámérték okán vágott bele a versenysportba: Heinz nevű ikertestvére például elhivatott versenyző volt annak ellenére, hogy a második világháborúban elveszítette egyik karját és együtt alaposan kivették részüket a Nürburgring környéki autós közösségek rendezvényeinek szervezéséből, Günther harmadik felesége, Hannelore Werner pedig sikeres Formula–2 pilótának számított. A vállalkozás és maga a versenyistálló is a Nordschleife közelében fekvő Eifel-hegységről kapta a nevét.

Rolf Stommelen, Eifelland E21, 1972

Kizárólag az 1972-es versenyévadban szerepeltek az F1-ben és akkor is csak nyolc hétvégén álltak rajthoz a tizenkettőből a Rolf Stommelen által vezetett E21-gyel. Az autó a furcsa első légterelője nyomán hírhedtté vált ’71-es March Teás tálca 721-esen alapult. Műszakilag szinte semmit sem változtattak rajta, az eredetileg is megosztó formatervet viszont Luigi Colani német tervezőnek sikerült… ööö… hmm… khm… átértelmeznie (hú!), így került a pilóta orra elé az egyetlen visszapillantó tükröt tartó elem, a motor hűtésére szolgáló levegő pedig a pilótafülke elejére vágott nyíláson át, a cockpit szélein a versenyzőt kikerülve áramlott hátrafelé.

Rolf Stommelen, Eifelland E21, 1972

A nyolc futamból hatszor sikerült célba érnie az autónak, Stommelen a legjobbjának számító tizedik helyet kétszer is elcsípte, de sok gondot okozott a motor túlmelegedése és az elégtelen leszorítóerő, ezért apránként visszaépítették az E21-esre az eredeti March-féle alkatrészeket. A képeken nem a legelső változat látható. Aki kíváncsi rá és erősek az idegei, itt megnézheti.

Az autó karriere nem ért véget az utolsó futamukkal: ugyanebben az évben a Goldie Hexagon Racing színeit felöltve ebben a kocsiban mutatkozott be az északír John Watson egy versenyévadba nem beleszámító brands hatch-i hétvégén.