Kisföldalatti: Windows 8 Consumer Preview

Nfol @ 2012. március 5.

Az előbb mondták a rádióban, hogy Antonio Banderas Budapestre érkezett, és „a sztár szinte hazajár a magyar fővárosba, hiszen 16 évvel ezelőtt itt forgatta az Evitát”. Szinte hazajár... A Windows 8 Consumer Preview is szinte már jó.

Azt nem vitatom, hogy tele van olyan szolgáltatásokkal, amiktől alapvetően jobbá válik a rendszer, de a használat közben sajnos sokszor éreztem úgy magam, mint akit leköltöztettek a pincébe és elvették a kedvenc tűzőgépét. Annak meg tudjuk, mi lett a vége.

Telepítés

DVD-ről telepítettem a Consumer Preview-t a meglévő Windows 7 mellé. Sok újdonsággal a telepítőben nem találkoztam, tulajdonképpen csak arra kell figyelni, hogy ne a másik operációs rendszerünket tartalmazó partícióra települjön, mert akkor be kell majd írnunk fórumokra meg a Facebookra, hogy ez egy szar és segítsetek visszaszerezni a Windows 7-emet. Bár stopperrel nem mértem, de érzésre olyan bő húsz percig tartott a telepítés, utána már a szép színes rendszerválasztó képernyő jött szembe, gyakorlatilag először és utoljára (mert átállítottam, hogy a Windows 7 legyen az alapértelmezetten indítandó, és az ilyen bitangoknak csak a szöveges felület dukál).

Metro UI

400

A látványos lock screent (amit a képernyő alját megragadva egy felfelé rántással vagy tetszőleges gombnyomással tudunk kinyitni) és a bejelentkezést követően szemtől szemben állunk az új Start felülettel, ami tulajdonképpen jóval kevésbé zavar már, mint anno a Developer Preview-ban, sőt, ha lennének hozzá olyan csempés alkalmazások, amiknek hasznát venném, akár még használnám is (pontosabban, ha lennének ilyen alkalmazások és nem jönne elő az a hiba, ami a Developerben meg a Consumerben is jelentkezett). Mondjuk egy névnapos meg egy szerkeszthető cetlis csempe. Mert a programokat úgyis a tálcáról vagy a keresőből fogom indítani, mint most.

Az előző verzióban sokaknak fejtörést okozott, hogy a metrós programokból nemigen tudtak kilépni, hát nekem sikerült ezt visszájára fordítanom, én ugyanis a kilépésre már három módszert is tudok, a programok elindítására viszont egyet sem. A telepítés óta eltelt négy nap során egyszer elindult a Photo alkalmazás (fájlkezelőben képre kattintottam, fél perc múlva már láttam is a képet, köszi), illetve egyszer megnyitottam egy PDF-et a Readerrel, de azóta sem a Startból, sem indirekt módon indítva nem működnek. A nyitóképernyőjüket látom, aztán vagy visszakerülök a Starthoz (de a futó alkalmazások között ott marad a metrós program, viszont nem csinál semmit), vagy kapok egy ilyen szép hibaüzenetet, amivel bevallom, nem tudok mit kezdeni.

183

Ugyanez a probléma jelentkezett szeptemberben a Developer Preview-ban is, a közfelkiáltással megszavazott megoldás állítólag az volt akkor is, hogy legalább 1024x768-as felbontást kell használni (1280x800-ban tolom), meg be kell jelentkezni a Live ID-val, na ez nekem akkor sem működött és ezúttal is ugyanannyira hatásosnak bizonyult, úgyhogy a metrós alkalmazásokról nem tudok bővebben beszámolni, de biztos jók. Viszont be lehet zárni őket Alt-F4-gyel, lefelé rántással és a metrós taszkváltóval (Win-Tab) is.

Desktop

400

A jól megszokott, már-már akolmeleg Asztalra visszatérve jóval otthonosabban mozog az ember, elég hamar megszokható, hogy nincsen Start gomb és a tálcán csak az Aero felületen futó programok gombjai sorakoznak, mintha az egész desktopot és csatolt részeit egyetlen csomagként kezelné a Metro UI. Az Alt-Tab szerencsére úgy működik, ahogy megszoktuk, a Win-Tab viszont a Vistában megjelent Flip helyett ezúttal egy oldalról bekúszó programváltót jelenít meg (ami az egér bal alsó vagy bal felső sarokba húzásával és onnan felfelé vagy lefelé tolásával is előhozható) a többi futó programot felsorakoztatva.

188

Nekem elég összecsapottnak tűnik a desktop, nyilván nem ezzel foglalkoztak a legtöbbet mostanában. Úgy értem, aranyos a rajzolt bétahal, de ez a szögletesített ablaktéma sem a korábbi Aero látványvilághoz, sem a Metro UI minimalista stílusához nem illik, az igényesen eldolgozott átmenetekről és az ablakok címsorának szövege mögé odaködölt felhőcskékről pedig jobb nem beszélni. Azt sem értem egészen, hogy mi a helyzet az ablakok címsorával, mert eddig ugye az Explorernek nem volt címsora, most meg újra van, következetesség rulez.

Mellesleg a lockscreen, az óra és bizonyos nézetekben az Explorer egyes oszlopainak betűtípusa is eltér a Segoe UI-tól (végignéztem a fontokat, de nem leltem újat, pedig egyértelműen másak a betűformák, főleg a számoknál látszik), illetve ami még szemet szúrt — de tényleg —, az az élsimítás. Az új, 10-es Internet Explorerben már annyira túlvezérelt az anti-aljas, hogy először szembántalmakra gyanakodtam, de az alábbi képen jól látható a jelenség.

400

A start gomb helyére jobb egérgombbal kattintva kapunk egy gyorsmenüt, amiről a fontosabb, gyakran használt segédprogramokat tudjuk elérni.

400

A egeret a képernyő jobb felső sarkába tolva (vagy Win-C) megjelenik az úgynevezett Charms menü, amiről a keresést, a Start felületet, különböző megosztási lehetőségeket, egy mini eszközkezelőt és a beállításokat tudjuk elérni.

400

Utóbbi hozza elő azt a panelt, ahonnan például ki tudjuk kapcsolni a gépet, és az új beállítófelületet is innen a legegyszerűbb megnyitni. Az alábbi kép akkor készült, amikor még nem sikerült internetet csinálnom a laptopon.

400

Egyebek és miegymások

A Windows 8 egyik újdonsága, hogy ha a rendszert öszekötöd egy Microsoft accounttal (ami lényegében az egykori MSN, .net Password, újabban Live ID néven futó kontórendszer legújabb elnevezése, ha jól vettem ki), akkor a beállításaidat meg a fiókodhoz kapcsolódó egyéb dolgokat szinkronizálni tudod más Windows 8-at futtató számítógépekkel, azaz mindenhol ugyanaz a környezet fogad.

Aztán arról is szó volt valamelyik Building Windows 8 blogbejegyzésben, hogy rágyúrnak a mobil szélessávra, lesz natív támogatás a 3G-s modemekhez, kártyákhoz. Sőt, az említett szinkronizációval elvileg megoldható, hogy a 3G-s adatforgalmad statisztikáit is összesítve láthasd, ami egyértelműen jó dolog. (Jelenleg ez nálam úgy néz ki, hogy a forgalmat minden gépen külön mérhetném, ha a csodálatos ZTE szoftvert használnám a Windows 7 beépített kapcsolatkezelője helyett.) A Consumer Preview-ban viszont egyáltalán nem működött a T-Mobile-os 3G modem (a kapcsolatkezelő feltelepült, a modem driverei viszont nem, haha), de a wifivel is voltak gondok, mert hiába ismerte meg a rendszer a Realtek WLAN-kártyát, az otthoni hálózatra már nem bírt felcsatlakozni.

A Windows 8 általános működési sebességéről annyit tudok mondani, hogy használat közben nem vettem észre sem pozitív, sem negatív változást, talá csak annyit, hogy a Start felület betöltése után valamivel tovább kerregteti a merevlemezt, mint a Windows 7 teszi az Asztal megjelenítését követően. A boot időtartama állítólag sokat rövidült, biztos úgy is van, én speciel nem tapasztaltam intenzív hajlobogást (pedig öreg hardveren jobban ki kellene jönnie, nem?), meg alapvetően nem érdekel, hogy naponta kétszer 10 másodpercet nyerek vele, nekem ez nem szempont.

Verdikt

Az nincsen. Mivel a metrós alkalmazások nem működnek nálam, a wow-faktor teljesen elmaradt, a többi meg... Vannak ennek a koncepciónak olyan részei, amikkel meg tudnék barátkozni, de az egésszel egészen biztosan nem. Lehet, hogy ez a jövőben változni fog, amint kiderülnek újabb részletek (például hogy milyen mértékben lehet majd testreszabni a felületet, milyen Windows 8 verziók lesznek egyáltalán), szerintem az sem véletlen, hogy ezt a buildet sem nevezik hivatalosan bétának vagy Release Candidate-nek. Ha a következő publikus kiadásig is annyit dolgoznak rajta, mint a Developer Preview óta ezen és egy kevésbé frusztráló, kezesebb, szebb valami lesz az eredmény, akkor én leszek ezen a blogon az első, aki kifejezi az elismerését.

Addig viszont azt kell gondolnom, hogy a Windows 7 az új Windows XP.