Könnyes búcsú

Nfol @ 2009. november 2.

A stresszmentes, boldog élet titka az, hogy nem olvasunk e-maileket. Mert ha nem olvasunk e-maileket, akkor küldhet nekünk bárki bármilyen üzenetet, akár olyat is, ami miatt most végülis ezt beírom ide, akkor sem fogjuk úgy nézni a szoba falát, mint aki nagy hirtelenséggel neki akar szaladni.

Nehéz volt az a tíz perc, amit e gondolat ellenében nyugton maradva ki kellett bírnom.

"Mi nem haragszunk rád." Aztakurva, tényleg nem? Nagyon szép tőletek, mondhatni gesztusértékű, különösen annak fényében, hogy amúgy sem lenne erre semmi okotok. Azt gondolom, így is sokkal türelmesebb voltam veletek, én barom, mint kellett volna, elsősorban a régi barátságra való tekintettel, meg mert értelmes, megbízható embereknek ismertelek titeket, mert normális ember már akkor otthagyott volna titeket a francba, amikor három hét után is hárman háromféleképpen adtátok elő, hogy mit szeretnétek arra a kurva honlapra, és mindegyikőtök elképzelése pont ütötte a másik kettőét és akárhogy magyaráztam, nem bírtátok felfogni, hogy ezt vagy azt miért nem lehet, miért nem szabad úgy, ahogy ti akarjátok, csak kötöttétek az ebet a karóhoz. Közben megcsináltam az egésznek az alapjait, tudtotokon kívül beleraktam minden olyan dolgot, amit az ötleteitek közül érdemes volt, a kapitális baromságokat meg alkoholos filccel húztam át kétszer, csak azért, hogy ha egyszer észhez tértek és meg tudtok egyezni valamiben, akkor ne nulláról kelljen indulni, az én időm véges, csak a tiétek tűnik végtelennek, aztán vártam, hogy miben egyeztek meg.

És akkor eltelik két hét és kapok tőletek egy e-mailt, aminek az a lényege, hogy bocs, találtatok mást, aki szintén egy haverotok haverjának a haverja és kettő helyett egy tábla bocicsokiért megcsinál mindent és kevesebbet ugat bele a kiforrott elképzeléseitekbe, csak kellene neki az az alap, amit én már úgyis megcsináltam.
Aha. Köszönöm, nekem épp elég, ha egy történetben csak egyszer vagyok balfasz.
Legalább valamiben egyetértésre jutottatok. Aztán még csodálkoztok azon, hogy ezek után úgy válaszolok, ahogy? Pofa van raktáron, az látszik. Majd a húszpontos Comic Sans megválaszolja jópár kérdéseteket.

"Mi nem haragszunk rád." Én sem rátok. De dühös vagyok. Nem amiatt, hogy vége lett, hanem amiatt, ahogy vége lett. Ajándék. Minden jót kívánok, legyetek boldogok, úgyis itt a Halloween, nyeljetek tököt.